Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

JOGGYAKORLAT. '39 Az ítélet kifejti, hogy a pénztár eljárása két irányban képez tisztességtelen versenyt: egyfelől arra irányul ez az eljárás, hogy a felperes (az optikus) alkalmazottait más biztosítóvállalatok hátrányára magának visszaszerezze, másfelől pedig kárt okoz a felperesnek, akitől vevőket von el. Ezt a kettős célt az alperes (a pénztár) az általános tisztességérzetbe ütköző, megengedhetetlen kényszer gyakorlásával igyekezett elérni. A feltűnést okozó törlés a lajstromból, a pénztár tagjaihoz intézett, a kártérítési igény elvesztésével fenyegető felhívás a felperes üzleti hírnevét veszélyeztette. Ebben különbözik a pénztár eljárása az üzleti összeköttetés egyszerű megszüntetésétől. Az ítélet foglalkozik még a legitimáció kérdésével és megállapítja, hogy a törvény védelme nem szorítkozik a közvetlen versenytárs elleni igényre, hanem ez a védelem fennáll bárkivel szemben, aki meg nem engedett módon avatkozik be az üzleti versenybe. II. Németország. 1. A kizsákmányoló s^er^ődés fogalmáho?. A. alperes, ki kocsmáros és B. alperes, kinek főfoglalkozása az iparűzés, de az A. vendéglői üzletében szintén része van, a felperes sörfőzőtől két éven belül különböző kölcsönöket vettek fel, részben közösen, részben B. egyedül. A kölcsönszerződésekben arra kötelezték magukat, hogy a vendéglőben — egészen a kölcsönök visszafizetését követő öt év leteltéig — csak a felperes söreit fogják kimérni. Ha máshonnan származó sört adnának el, minden hektoliter után 10 márkát kötelesek a felperesnek fizetni. Bár még mintegy 4000 márka tartozásuk állott fenn, az alperesek idegen sört kezdtek kimérni a vendéglőben. A felperesnek a szerződés teljesítése és a kötbér megfizetése iránt indított keresetével szemben az alperesek azzal védekeztek, hogy a szerződés, mint kizsákmányoló ügylet, semmis. A Reichsgericht szerint nem lehet kizsákmányoló szerződést megállapítani; nem ütközik a jóerkölcsökbe az a szerződési érdek, hogy a sörfőző a nyújtott hitel ellenében gyártmányainak felhasználását biztosítsa. Erről csak akkor lehetne beszélni, ha a szerződés feltételei (pl. a kötöttség időtartama tekintetében) az alperesekre nézve különösen nyomasztók volnának, amire az adott tényállásból következtetni nem lehet. (Deutsche Juristen Zeitung, 1950 február 15.) 2. Feltételes kijárás egyesületből. A felperes annak bírói megállapítását kérte, hogy az alperes tiszti" egyesületből történt kizárása hatálytalan. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság elutasító ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy az egyesület