Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról
MEGJEGYZÉSEK AZ EGYSZERŰSÍTÉSI JAVASLATÁHOZ. I 17 legfeljebb másfélnapos késedelemmel a leveleket a posta kifogástalanul kézbesítette. Megtettem azt is, hogy költött nevekre küldöttem leveleket: az eredmény az volt, hogy három napon belül a levelek a jól vagy rosszul megadott saját címemre visszaérkeztek. Amikor ilyen kiváló intézmény áll rendelkezésünkre, amikor a kézbesítésnek ilyen lehetőségei vehetők. igénybe, vétek mást, rosszabbat, kevésbbé gyorsat s kevésbbé megbízhatót igénybe venni. A postának kézbesítő közegei mindenütt vannak s úgv tudom működésük mindenütt kifogástalan. Kár tehát a bírósági kézbesítést ennél az adottságoknál fogva sokkal iníerioriusabb intézménnyel végeztetni. Hallom már az ellenvetést: a bírósági kézbesítésre igen is szükség van, mert a postás meg nem magyarázza az iratot, ellenben a bírósági kézbesítő az irat megmagyarázására kötelezve van s azt adott esetben meg is teszi. A gyakorlati élet emberének könnyű megadni erre a választ: a kézbesítő eddig sem magyarázott meg semmit s ezután sem fog. Egyrészt nem magyarázhat meg semmit, mert olyan munkaterhe van, hogy szakadásig dolgozva magyarázat nélkül is alig tudja elvégezni, másrészt pedig azért, mert ahhoz, hogy valamilyen bírói határozatot laikus félnek jól megmagyarázzon, nem kézbesítői képesítés és tudás, hanem jó ügyvédi vagy bírói képzettség szükséges. Énnek a fikciónak a kedvéért ezt a rossz, be nem vált intézményt tovább fenntartani, bizonyos hipokrizis féle. Egyébként arra is rá kell mutatnom, hogy a bírósági kézbesítések meg nem felelő voltát mutatja az is, hogy a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróságnál, hol tudvalevőleg a határnapok valamivel rövidebbek, mint a központi kir. járásbíróságnál, különösen a perfelvételi határnapokra alig akad bírói kézbesítéssel kézbesítendő kereset. Majd valamennyi keresetet az ügyvédek postán kézbesíttetnek, pedig ez saját anyagi hátrányukkal jár. hiszen az ezért lefizetett postai kézbesítési díjakat a.mai gyakorlat szerint a költségekbe a bíró be sem számítja. A lerovott illetékekben a kézbesítési díjak is benne foglaltatnak. Amennyiben tehát áttérnénk a kizárólagos postai kézbesítésre, ez nem járhatna azzal a következménnyel, hogy az illetékek bármilyen vonatkozásban felemeltessenek. Arról lehetne tehát szó, hogy amennyiben a kézbesítést teljesen a postára bíznók, az ekként feleslegessé vált személyzetet bizonyos mérvben a posta venné át. Ennek különösen a