Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A polgári peres eljárás reformja

A POLGÁRI PERES ELJÁRÁS REFORMJA. 85 A takarékosság nem jogszolgáltatási szempont. Nálunk Magyarországon pedig különösen azért nem az. mert érthetetlenül éppen a takarékosság mindig is gátja volt a jogszolgáltatásunk kívánt és igazolt továbbfejlesztésének. A letűnt évtizedek azonban bölcs belátással határt ismertek a takarékosság még megengedhető lehetőségében. Ez a kor azonban a tervezet tanúsága szerint is a lehetőség határát odáig készül kitolni, ameddig már nem szabad. Az államháztartási szempontoknál is fontosabb államérdekből nem szabad! És még egy indok van. Nem tudni már, hogy ki eresztette szélnek azt az üresen kongó jelszót, amely szerint «a csonka országban a mult perjogai szerint való jogszolgáltatás luxus». Szomorú, .hogy ezt felkapták és hallottuk már hangzani előkelő, felelős egyének ajkairól is. Kétségbe kell esnünk! Mert ebben már a halódó elesettség fásultsága szól, nem pedig a bízó hitnek annyira szükséges talpraállító és feltámasztó reménye. A POLGÁRI PERES ELJÁRÁS REFORMJA. Kivonat Dr. FODOR ÁRMIN előadásából* Dr. Osvald István elnök úr O Méltósága lekötelező kedvességgel úgy üdvözölt engem, mint annak a triásznak egy tagját, amely a polgári perrendtartás megalkotásában részt vett. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben túlozta érdemeimet. Mint az igazságügynek egyszerű közkatonája vettem részt ebben a munkában, amely egyedül Plósz Sándor műve és az ő nevéhez kapcsolódik. Meg egy másik félreértést is el kell oszlatnom; úgy látom, O Méltósága abból a feltevésből indult ki, hogy én a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvénytervezetet kívánom ismertetni. Ezt nem tehetem, mert ennek a tervezetnek végső szövege még megállapítva nincsen, az még változásokon megy keresztül és így nincsen célja annak, hogy én Önökkel olyan * Tartotta a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának és a Budapesti Ügyvédi Körnek 19JO. március 6-i együttes ülésén.