Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

82 SZEMLE. külön megállapodásokat létesíteni a kir. Kúrián ellátandó munkálatokra nézve. Mennyivel egyszerűbb és méltóbb volna a felek és ügyvédek forgalmához, ha megfelelő Kúriai skála is állna rendelkezésre, melyhez felek és ügyvédek igazodnának. Miért csak éppen a kir. Kúriánál ne jöhetne létre ily skála, amikor a más alsóbb bírói testületeknél létrejöhetett ? És miért alacsonyabbak a kir. Kúria költségmegállapításai minden más bíróságoknál ? Pedig a Kúria elé rendesen a legnehezebb ügyvédi szellemi munka, a felülvizsgálati kérelem kerül. Az ügyvéd mindig büszkén lobogtatja a kir. Kúria ítéletét, ha a Kúriánál arat sikert, de igen sokszor restelkedve takarja el annak költségmegállapító részét. —ai — Átrendezés a központi járásbíróságnál. A budapesti központi kir. járásbíróság elnöksége a végrehajtási irodák, a váltóperek és-a munkaügyi perek, valamint a végrehajtási ügyek kezelésének szervezetét átrendezte. A munkaügyi és váltóperekben behozta a csoportfelhivást, a végrehajtási irodákat pedig összevonta és külön egységes irodába központosította az igényperek kezelését. Megállapíthatjuk máris, hogy a munkaügyi csoportnál jelentősen megrövidültek az első tárgyalási határnapok és megkönnyebbült e csoport bíráinak munkája, mert a mulasztási ítéletek, első tárgyalási egyezségek és szünetelések nem kötik le a tárgyalási idejüket. Ellenben azt is meg kell állapítani, hogy a váltóperi csoportfelhívás és a végrehajtási irodák összevonása nem vált be. A váltóbírák első terminusai eddig talán nem voltak rövidek, de a kitűzött időben az ügyek sorra kerültek és a további határidők rövidek voltak. Ezzel szemben ma a csoportfelhívás az ügyek nagy száma mellett túlzsúfolt teremben néha két órát is vesz igénybe, a csoportfőnöknek egyetlen jegyző van rendelkezésére úgy, hogy a váltóperi felhívások és pláne egyezségek méltánytalanul hosszú időre kötik le az ügyvédeket és a feleket. A végrehajtási irodák egy hónappal az átszervezés után még a régi Pk. számon kezelik az ügyek egy részét, a régi Pk. számokat is tudnia kell az ügyvédnek az ügy bemondásánál és az új Pk. számot is, hogy az irodát megtalálja és a darabok sokszor egyáltalában nem lelhetők fel. Az irattár ügykezelése hallatlanul nehézkes és lassú, ma már egész matematikai mnemotechnika kell ahhoz, hogy az ember kiismerje magát abban, melyik ügy mely csoporthoz tartozik szám szerint, viszont a kezelőszemélyzet gyakorta vajmi kevés előzékenységgel áll az ügyvédek rendelkezésére. — A Magyar Kereskedelmi Csarnokban dr. Schreyer Jakab ügyvéd előadást tartott a Magánjogi Törvénytervezetnek az egyesületi jogra vonatkozó intézkedéseiről. Az előadó a törvényjavaslatnak ezt a részét beható tárgyalás alá vette, aminek eredményeképpen megállapította, hogy a törvénykönyvnek az egyesületi magánjogra vonatkozó része teljes egészében megfelel úgy az elmélet, mint a gyakorlat követelményeinek. Egyes rendelkezésekre nézve a következő észrevételeket tette az előadó : Helyes, hogy az egyesület célját csak valamennyi tagjának hozzájárulásával lehet lényegében megváltoztatni. De aggályos, hogy a közgyűlésen meg nem jelent tagok írásbeli hozzájárulása is elegendő. — A javaslat 63. §-ából azt kell következtetni, hogy az abban a szakaszban említett kereset megilleti az olyan tagot is, aki a közgyűlésen nem volt jelen. Bár ez a kereset csakis oly határozatokra vonatkozik, amelyek a törvénybe vagy alapszabályokba ütköznek, mégis megfontolandó, hogy az egyesület beléletére mindenesetre fontosán visszaható kereset a távolmaradt tagoknak is megadassék-e ? — Aggályos a törvényjavaslat 68. §-ának az a rendel-