Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

78 IRODALOM. rozott bérleti idő elteltével vagy a bérletet meghosszabbítani, vagy a bérleményen a bérlő által emelt épületért meghatározott összeget fizetni. A bérbeadó nem választott a bérleti idő elteltéig, mire a bérlő a bérlet megújítását választotta. A bíróság kimondta, hogy ehhez joga voJt, mert a bérbeadó késlekedése folytán a választás joga reá szállott át. (Harvard Law Review, 1928 dec.) 3. Részesség a\ alkoholtilalom megszegésében. A prohibíciós törvény csak az alkoholtartalmú ital elárusítóját bünteti, amiből a gyakorlat azt a következtetést vonta le. hogy a vevő részére a törvény abszolút büntetlenséget akart biztosítani, aki e szerint még bűnrészesként sem vonható felelősségre. Egy újabb esetben a vádlott vendéglőshöz detektívek állítottak be. akik szeszesitalt kértek tőle. A vádlott a vendéglőjével szemközt, az utca túlsó oldalán levő üzletbe vagy lakásba ment, ahol egy pintet vásárolt a detektívek részére a kért italból. A bíróság előtt azzal védekezett, hogy a vásárlásnál ő csak mint a vevők: a detektívek képviselője járt el. A bíróság ezt a védekezést nem fogadta el és megállapította a vádlott bűnösségét. (Harvard Law Review, 1928 dec.) 4. Irgalom felkeltésével okozott kár. Az alperes elvállalta a felperes férje holttestének szállítását. Az alperes gondatlansága következtében a holttest nem jutott rendeltetési helyére. Mikor a felperes ezt megtudta, felindulásában eszméletét vesztve elesett és esés közben megsérült. A bíróság a felperest ért erkölcsi és testi sérelem miatt kártérítésben marasztalta el az alperest. (Harvard Law Review. 1928 dec.) Közli : Dr. Fürst László.. IRODALOM. Dr. Sichermann Bernát: «A tulajdonosi jelzálogjog és a telekadósságról». TE BE könyvtár 47. s^áma. Dr. Sichermann Bernát, a TEBE jogtanácsosa, aki a törvény előkészítésében is tevékeny részt vett, ismerteti az új jelzálogjogi törvénynek két nagyfontosságú és a mi jogrendszerünkben eddig ismeretlen intézményét, a telekadósságot és a tulajdonosi jelzálogjogot. A füzet két intézmény külföldi jogfejlődésének levezetése után kimutatja a magyar törvény elméleti és gyakorlati vonatkozásait és ismerteti azokat a szempontokat, amely két intézmény folytán, különösen a hitelnyújtók szempontjából bírnak jelentőség-