Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

JOGGYAKORLAT. 69 Ily esetben pedig a Btk. 239. § 3. pontja és Btk. 235. § 2. pontja szerint a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg és ennélfogva közömbös az, tett-e sértett anyja hatályos magánindítványt. (1928. X. 23. B. 5^57/927.) A gondatlanságból elkövetett testi sértés minősített esetének kiterjesztő magyarázatával egy eddig sokat vitatott kérdésben foglalt állást legfelsőbb bíróságunk. Jogszabály most már, hogy a Btk. 310. §-ának 2. bekezdésében a többi közt csak azt kívánja meg, hogy a gondatlanság által okozott súlyos testi sértés, az azt okozónak foglalkozásában való járatlanságából, hanyagságából vagy azok szabályainak megszegéséből származott legyen ; nem kíván azonban mégsem külön képesítést, sem pedig a^t, hogy a tettes kizárólag csak a\\al foglalkoznék amiben való járatlanságából, hanyagságából vagy azok szabályainak megsértéséből származott a súlyos testi sértés. A bútorsqállító, a — vádbeli alkalommal — a motorkerékpárt, mely a sértettet elütötte, maga vezette, tehát gépjármű vezetésével is foglalkozott. Ennélfogva a sértett súlyos testi sértése az azt okozó vádlottnak foglalkozásában való hanyagságából s illetve azok szabályainak megszegéséből származott. (1928. XI. 7. B. 128/928.) Sikkasztás címén az eljárásoknak valóságos özönét indították az utóbbi években, a nélkül, hogy a felek tisztában lettek volna azzal, hogy kinek tulajdonában volt az ingóság, amelynek elidegenítése miatt feljelentést tettek. Bűnvádi eljárás pedig eredményre nem vezethet, ha a terhelt oly dologgal rendelkezett, amely számára idegen dolognak nem tekinthető. így nem állapította meg a Kúria a sikkasztást azzal szemben, aki kölcsön címén fennálló tartozása biztosítására ké^i \álogul lekötötte bútorait, utóbb pedig a lekötött bútorokat eladta, a vételárat felvette és saját céljaira fordította. A kir. Kúria eltekintett annak vizsgálatntól, létesít-e a kézizálogjogot az a megállapodás, hogy a zálogul lekötött ingók a tulajdonosnál, az adósnál maradnak. - Az azonban kétségtelen, hogy a zálogjog megszerzésével a zálogbavevő jogot nyer ugyan arra, hogy a zálogul lekötött tárgyakból magát érvényes úton kielégíthesse, ámde ez a tulajdonjogon mit sem változtatott és így a vádlott, mint zálogbaadó, a lekötött bútoroknak továbbra is tulajdonosa maradt, tehát idegen ingó dologról szó sem lehet. Azáltal tehát, hogy vádlott ezeket a bútorokat eladta, ez okból sikkasztást nem követett el még akkor sem, ha ez az eladás nem a felek egyező akarata folytán történt volna is. De az adott esetben a való tényállás szerint nem lehét