Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

64 JOGGYAKORLAT. jogosította ugyan öt arra, hogy ebeket visszakövetelje, de arra nem, hogy ha mindjárt ebeknek a~ áruknak visszahagyása malett is, a többi hitelezők hátrányára, tiltott ügylet útján szere;Zéri magának nagyobb hányadú kielégítést.* Alperes ugyanis arra hivatkozott, hogy a superquota kötelezésének indoka az az előny volt, amelyhez féjperes azáltal jutott, hogy alperes hozzájárult bűnügyi zárlat alá került bizományi áruinak feloldásához. A Kúria azonban — mint láttuk — a superquota tilalmát teljes szigorúságában érvényesíti. Dr. Fenyves Béla.. III. Perjog. A megállapítási perek megengedhetőségét illetően <Pp. i ]o. §.; a Kúria világosan körülírta szigorú értelmezésen alapuló álláspontját a következőkben: «Valamely jogügyletben szabályozott jogviszony fenn nem állásának megállapítása iránti keresetet mint jogvédelmi eszközt a felperes sikerrel csak akkor veheti igénybe, ha a megállapítás az ő jogyllapotának biztosítására a~ alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Ez a szükségesség azonban csak akkor áll be, ha a; alperes akár szavakban, akár cselekedetekben olyan magatcutást tanúsít, amelyből kétségtelen, hogy a felperessel szemben a maga javára valamely jogot fennállónak tekint és ez a magatartás komoly és alapos kilátást nyújt arra, hogy alperes a maga igényét a felperes jogállapotának hátrányára érvényesíteni is kívánja.» fP. III. 502QÍ1928.) Ugyanezen tárgykörben a Kúria egy másik ítélete kimondja, hogy valamely tény valódiságának megállapítása iránt kereset nem indítható, kivéve valamely okirat valódiságának tényét s éppen ezért *a felperes keresete, amely a kár felmerültére vonatkozó tényállítás nélkül pusztán az alperes jogsértő cselekménye jogellenességének megállapítására irányul: lényegében nem jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítását, hanem az alperesi cselekmény jogellenes minőségének tényként megállapítását célozza, tényállás megállapítása pedig a fent kifej tettek szerint a Pp. IJO. §-án alapuló keresetnek tárgya nem lehet.» (P. IV. 9576/ 1Q28.) A pernek polgári perúttól (Pp. 180. §. 1. pont) való elvonását tartalmazó rendelkezést megszorítólag értelmezi a kir. Kúria. A 6140/1923. M. E. sz. rendelet a haszonbérnek a pénzromlás miatt elégtelenné válása folytán szükségessé vált új megállapítását vegyesbíróság hatáskörébe utalta ; ellenben kimondta a Kúria, hogy: «ha a haszonbér megállapításának s-zük-