Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Aranyperek

i6 Dr LŐW TIBOR. lenti, hogy az adós a pénzrendszer bármely más forgalomban lévő eszközével névértékben fizethet, vagyis, hogy az aranyérme­kikötés minden jelentőségét elveszti. Az ellenkező felfogás sze­rint fennmarad ellenben az aranyértékkikötés (Nussbaum. §. 18. III.) és az adós a forgalomban lévő pénznemekben fizethet ugyan, de csak e pénznemeknek az arany értékéhez való értékviszonyában. A háború kitörésével kibocsátott német rendelet (Bundes­ratsverordnung v. 28. IX. 191 _}. über die Unverbindlichkeit gewisser Zahlungsvereinbarungen) meg is szüntette egyelőre (bis auf weiteres) az aranyérmekikötés minden jelentőséget és az adóst, legalább a birodalmi törvényszék értelmezése szerint (RG. iöi, 145.) feljogosította arra, hogy a forgalomban lévő pénznemekben névértékben fizessen. Nussbaum szerint (19. §. II.) a rendelet az aranyértékkikötésre ís vonatkoznék ugyan, ami azonban a rendeletnek az aranyban (Zahlung in Gold) kiköté­sének eseteiről szóló szövege szerint legalább is kétséges, a birodalmi törvényszék pedig e kérdésben, a hivatalos gyűjte­ményben közölt határozatai szerint, állást nem foglalt. (V. ö. RG. íoi, 144; 104, 354; 107, 402). A magyar rendelet — amelyet a kir. minisztérium 9420/191 4. ME. sz. a. 1914 dec. 29-én bocsátott ki s amely 1914 dec. 30-án lépett életbe - - kétségtelenül csak azokról, a ren­delet életbelépése előtt vagy után keletkezett, koronatartozá­sokról szól camelyeknek fizetése a koronaérték aranyérték­érmeiben van kikötve» s nem az aranyérték szerint igazodó tartozásokról is. És a rendelet kimondja ugyan, hogy a korona­érték aranyértékérmeiben kikötött fizetéseket a «rendelet hatályának ideje alatt névértékben a koronaérték bármely tör­vényes fizetési eszközével lehet teljesíteni)), de feljogosítja a hitelezőt a teljesítés visszautasítására s annak a kívánhatására, hogy az adós tartozását «a rendelet hatályának megszűnte után a kikötött érmenemben» teljesítse. Ennél a szabályozásnál sem lehetett irányadó az a felfogás, hogy az aranyérmekikötés aranyértékkikötést is foglal magá­ban, különben a névértékben fizetés lehetősége nem kerülhetett volna a rendeletbe, de a rendelet abból sem indult ki, mintha az adós teljesítése lehetetlenné vált volna, mert a követelés fenn­tartását lehetővé tette. Azokat a tartozásokat, amelyeknek fizetése aranyforintban, körmöci, vagy császári aranyakban, vagy külföldi aranyértékben van kikötve, a rendelet külön szabályozta. A «rendelet hatályá­nak ideje alatt» ezek a fizetések is teljesíthetők «a koronaérték

Next

/
Oldalképek
Tartalom