Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-5. szám

A NEMVAGYONI KÁR. bíró alkalmaz, ezek. szerint pedig, amint ezt alant a (judikaturánál) ki fogom mutatni, a nemvagyoni kár megítélhetésének nem előfeltétele a vagyoni kár fenforgása. 4. A becsület védelméről szóló IQ14* évi XLI. tc. 28. § előírja, hogy a sajtóról szóló fent id. törv. 39. § a jelen törv. alá eső, nem sajtó útján elkövetett vétségek, valamint a Btkv. 227. és 229. §-a alá eső hamis vád bűntette és vétsége esetében is megfelelően alkalmazandó. E szerint a törv. szerint a nemvagyoni kár megítélésének helye van rágalmazás, becsületsértés, meghalt embernek vagy emlékének meggyalázása, hitelrontás és már fent említett hamis vád eseteiben. Ennek — de más büntető törvényes rendelkezéseknek is — helyes alkalmazása kérdésében a nemvagyoni kár szempontjából felmerülhetnek kételyek. Ugyanis: a 18. § szerint, ha a becsületsértés elkövetésére a sértettnek jogellenes, kihívó vagy botrányt keltő viselkedése adott okot, a bíróság a bűnösség megállapítása mellett felmentheti a vádlottat a büntetés alól. Ez nem büntethetőséget kizáró ok ugyan, de a bűnösséget meg kell állapítani. Ennek mi a következménye a nemvagyoni kár szempontjából? Nézetem szerint ilyen esetben a büntető bíró nemvagyoni kárt megítélhet, mert a tett elkövetése és a bűnösség megállapításánál fogva meg van az adhsesio; az, hogy büntetést nem szabott ki, azért nem döntő, mert a nemvagyoni kár nem büntetés, hanem ettől független magánjogi igény. Ugyanez áll, nézetem szerint, a 19. § esetében is, mely a nyomban viszonzott kölcsönös rágalmazás vagy becsületsértésről szól; ahol ugyancsak a bűnösség megállapítása mellett a büntetés kiszabását a bíró mellőzheti. Felmerülhet az a további kérdés, vájjon megáll-e a nemvagyoni kár megítélése, ha a büntetés kegyetem folytán el lett engedve ? Azt hiszem, hogy igen; a büntető ítélet végrehajtásától független a nemvagyoni kár kérdése és a nemvagyoni kár miatti követelés végrehajtás útján való behajtása úgyis a polgári jog útjára tartozik. Végül, ha két oly büntető rendelkezésről van szó, ahol mindegyiknél helye lehet a nemvagyoni kár megítélésének, és eszmei halmazat forog fenn, mindkét törvényhely alapján állapítható-e meg a nemvagyoni kár? Ugy látszik, hogy igen.* Kísérlet esetén, ahol a Btkv. büntetendő kísérletet ismerne a * 1. Petsch id. m. 17. old.