Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-5. szám

D? EGYED ISTVÁN. heti és találhatja meg és így ezeket az alkotmányos kérdéseket sem szabad bírói jogvédelem híján hagyni. Ilyen alkotmányos kérdés elsősorban a rendeletek érvénye ; mert a rendes és közigazgatási bíróságok mellőzhetik ugyan a törvénytelen rendelet alkalmazását, de a rendelet érvényét általában meg nem szüntethetik. A törvényesség uralma azonban csak úgy van helyreállítva és a jogbiztonság megóva, ha van fórum, amely illetékes kívánságra közhitelű módon eldönti a rendeletek érvényességét. Alaki értelemben vett alaptörvényekkel rendelkező államokban épígy szükség van az alaptörvények és más törvények viszonyának, szövetségi szerkezetű államokban pedig a szövetségi és országos törvények viszonyának megállapítására és az ellentétek hiteles megoldására. Másodsorban szükség van az államhatalom egyes ágai és különösen a bírói és közigazgatási hatóságok közt támadt hatásköri viták eldöntésére. Harmadsorban rendezni kell az önkormányzati testületek hatásköre és a kormányfelügyelet tényei közt támadt összeütközéseket, szövetségi szerkezetű államokban a szövetség és a tagállamok konfliktusait. Negyedszer el kell dönteni az országgyűlési és más közjogi választások érvényét és pártatlan módon tisztázni az országgyűlés tagjainak és esetleg más fontos funkcionáriusoknak összeférhetetlenségét. Végre ötödször az államfő, a miniszterek és a, legfőbb bírák ellen emelt vádak kérdését el kell bírálni. Ezeknek a fontos kérdéseknek a legújabb időkig a legtöbb államban vagy egyáltalán nem volt bírájuk, vagy a bíráskodást oly testület, mint az országgyűlés vagy a minisztertanács gyakorolta, amely testület e tevékenység pártatlan, szakszerű ellátására egyáltalán alkalmatlan. Mert hiába büszke Anglia országgyűlésének szuverénitására, a tapasztalatok alapján a legtöbb államban bebizonyosodott, hogy az országgyűlés vagy egy bizottságának ítélkezése választási, összférhetetlenségi, fegyelmi ügyekben alig lehet a napi politikától mentes és tárgyilagos. A minisztertanács hatásköri bíráskodása pedig lehetővé teheti, hogy a közigazgatási hatóságok bírói hatáskörbe szabadon avatkozzanak be és így ügyeket illetékes bírájuktól elvonjanak. A közjogi bíráskodás nehéz kérdéseinek egységes szempontok szerint való rendezésére még nincs általánosan elfogadott irányelv. Inkább érdekes kísérletekkel találkozunk egyes újabb alkotmányokban. Az osztrák alkotmány a Verwaltungsgerichtshof mellett külön Verfassungsgerichtshofot szervez, amely bíráskodik a)