Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-5. szám

DE EGYED ISTVÁN. telesen nem katonák ügyeiben járnak el, a polgári bíróságok joghatóságát áttörve, elvonják az állampolgárokat illetékes független bíróságuktól. A legtöbb állam joga a katonai bíráskodást csak katonákra és csak katonai természetű bűnügyekre korlátozza, sőt az újabb alkotmányok némelyike csak háború esetén, hadi állapotban és hadihajón engedi meg (pl. német alkotmány 106., cseh-szlovák 95. §., stb.). A jogállam kiépítésének az útján a második jelentős lépés a közigazgatási bíráskodás bevezetése. Magyarország ezt a lépést az 1883 : XLI1I. és 1896 : XXVI. tc. megalkotásával tette meg. A közigazgatási bíráskodás a közigazgatásnak jogi szempontból való ellenőrzését biztosítja és az egyeseknek a sérelmes közigazgatási határozatok ellen bírósághoz panaszjogot ad. A közigazgatási bíráskodás jogosultságát jóidéig sokan kétségbevonták. Vitatták, hogy a közigazgatás a bíróitól független államhatalom s a bírói hatalom beavatkozása a közigazgatás ügyeibe nemcsak az elválasztás alapelvét sérti és a közigazgatás függetlenségét is veszélyezteti, hanem az állam szuverénitását és a közigazgatás sikerét kockára teszi és az egyeseknek kiszolgáltatja. Szerintük a közigazgatási határozatban az állam felségisége érvényesül az egyes állampolgárokkal szemben, aminek következtében ezt a határozatot az egyesek ellenkezése esetében is érvényhez kell segíteni. Az államszuverénitás azonban nem biztosít a közigazgatási hatóságoknak önkényes hatalmat, hanem azok ellenkezőleg kötelesek a jogszabályok korlátai között maradni és a jogszabályok által az egyeseknek engedett jogokat figyelembe venni. A közigazgatási bíráskodás nem veszélyezteti az állam tekintélyét, de ellenkezőleg biztosítja, amikor a közigazgatási hatóságok téves és önkényes határozataival szemben a jogszabályokban foglalt államakarat uralmát helyreállítja. Amíg a rendes bíróságok az egyének magánjogait sértő cselekmények hatályát szüntetik meg, a közigazgatási bíráskodással az egyének ú. n. alanyi közigazgatási jogai vonulnak be a jogvédelem sáncai közé. A közigazgatási bíráskodás szükségét ma már jóformán minden állam elismeri; eltérések inkább a megszervezés módja és a bíráskodás köre tekintetében vannak. Nem lehet kétség a tekintetben, hogy a közigazgatási bíráskodás csak akkor igazi bíráskodás, ha a függetlenségnek ugyanazokkal a biztosítékaival rendelkezik, amelyekkel a rendes bíróság. Tehát a közigazgatás szervezetén belül való megszervezés és az államtanácsféle testületek közigazgatási bíráskodása