Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Dr. Bozóky Géza: Magyar Kereskedelmi Jog [könyvismertetés]

IRODALOM. •nem tudott azon a nívón megmaradni, mint ahogy mi azt elődeinktől örököltük. A Hamupipőke-jognak azonban védel­mezője támadt Kunc; Ödön professzorban, aki helyes ér­veléssel bizonyította be, hogy a mai kereskedelmi jog or­szágszerte nagyobb megtiszteltetésben részesül, mint bár­mikor azelőtt s céltudatosan mutatott rá, hogy az egykori «hándlé»-jog mint hódított tért a jog birodalmában oly­annyira, hogy ma a tudomány felszentelt csarnokaiban már többre becsülik, mint akár a közjogot. Valóban, nekünk is az a szerény véleményünk, hogy a mai magyar kereskedelmi jog személyi és tárgyi vonatkozásaiban messzi felülmúl min­den eddigit. Nagyon természetes is, hogy hazánkban ez a tudományág, minthogy csak a fejlődő iparosodással nyert súlyt és jelentőséget, még viszonylag fiatal s csupán most indul iga­zán komoly, nagy reményekre jogosító virágzásnak. A Hamu­pipőke-jogot látó Bubla — egyébként oly kitűnő — judiciumát és éleslátását megtéveszti a kiöregedett Kereskedelmi Törvény, amely azonban az éremnek csupán egyik oldala, míg az érem másik oldalán ragyog a kereskedelmi törvénnyel szemben a kereskedelmi jog gyakorlata és a kereskedelmi jogi irodalom. A magyar kereskedelmi törvény tényleg elavultnak mond­ható. Mert mint minden élő organizmusnak, a törvénynek is van reményteljes ifjúkora, ereje teljében levő férfikora és ha­nyatló aggkora. A törvény is élő lény s különösen pedig az a kódex, mint pl. a kereskedelmi törvény. Amikor megalkotja a törvényhozás, akkor van ifjúkorában. Még nem tudjuk, mit hoz a jövő, még nem látjuk, mennyiben válnak be hozzáfűzött reményeink, de aggódó és reménykedő szeretettel várjuk, hogy fog-e sikerülni hivatását teljesen betöltenie, megállja-e helyét az élet Scyllái és Charibdisei: a mesterkélt kibúvók és az ortodox dogmatika megmerevülő karjai között — hogy nem vezettetni, hanem vezetni — nem irányíttatni, hanem irányítani fog. Ily reménykedő szeretet kísérte az 1875 "• XXXVII. tc.-et, a Keres­kedelmi Törvény-t is több mint ötven évvel ennekelőtte. A tör­vényhozás, a tudományos világgal karöltve, megnyugodva lát­hatta, hogy az élet számára útravalóul felruházta mindazzal, amivel csak a tudomány akkori állása szerint felruházható volt. Az akkor legtökéletesebbnek hitt 1862-ből származó német All­gemeines Deutsches Handelsgesetzbuch volt a mintakép, de Apathy István és sok más, jeles magyar jogtudós és közgazda (Daruváry Alajos, Fabinyi Teofil, Szilágyi Dezső, Hódossy Imre. Hoffmann Pál, Wahrmann Mór, Kochmeister Frigyes, Matlekovics Sándor, Tóth Elek, Schnierer Gyula) vállvetve fá­jl

Next

/
Oldalképek
Tartalom