Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Hazai jogesetek

128 JOGGYAKORLAT. (1929 febr. 6.) Talán nem egészen felesleges, ha ezzel szemben kiemeljük, hogy a gyakorlattal egyezik a Mj. T. K. 1775. § 1. tétele, amely szerint a lemondás kétség esetén kiteqed arra a vagyonra vonatkozó öröklési várományra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett. 2. A fennálló gyakorlatnak és a Mj.T. K.jav. 1808. §-nak felel meg a P I. 1988/927. sz. ítélete is, amikor kimondja, hogy a\ ági örökös az ági vagyont csak abban a\ esetben nem igényelheti természetben, ha a\ ági vagyon értékét felülhaladó szerzeményi vagyonnal vegyült össze. 11928 dec. 4.) Dr. Zoltán József. II. Hiteljog. Egy sütőüzlet eladója arra kötelezte magát, hogy azon üzletkört, amelyet «eladott» tíz évig «fel nem karolja». A kir. Kúria ezen szerződéses kikötést úgy értelmezte, hogy az eladó a régi ^evőivel való üzletkötéstől feltétlenül, vagyis abban a~ esetben is el van zárva, ha a vevők az üzletkötésre maguk tesznek ajánlatot, vagy ha nem közvetlenül a felperestől (vevő) lépnek át, hanem közben más sütővállalatnál voltak vevők. (IV. 3192/1927. I. 31). Ez az értelmezés mindenesetre gátat vet a vállalt szerződéses kötelezettség kijátszásának. — Egy ismert régi osztálvsorsjáték-főelárusító cég két kilépett igazgatójának azon eljárása, hogy új főelárusító üzletük megindításakor a\t hirdeti, hogy az általuk otthagyott cég által addig árusított sorsjegyeknek több mint a felét az Osztálysorsjáték igazgatósága nekik adta át eladás végett és az üj cégnél kaphatók, még ha a valóságnak meg is felel, kétségtelenül beleütközik a Tvt. rendelkezéseibe, mert a régi cégtől elvont sorsjegyek arányának közhírrétéiele nyilvánvalóan csak a régi céggel való versenyzés végett, annak ióhírneve aláásása célzatával történhetett. (IV. 2462/1928. —I. 18. ) A szolgálati jogviszony körében kimondotta legutóbb a Kúria, hogy az az alkalmazott, aki eredeti munkaadójának szolgálatából annak tudtával és hozzájárulásával más szolgálatadó szolgálalába lép, előbbi szol gálát adójától sem a felmondási időre járó illetményeit, sem végkielégítését nem követelheti. (II. 8470/1927. — II. 13.)— Érdekes kérdésben foglal állást a budapesti kir. törvényszék mint fellebbezési bíróság 32. Pf. 1 1425, 1928. sz. ítélete (I. 12.). Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 23. §-a szerint érvénytelenek az olyan szerződési kikötések, amelyek a rendeletben előírt felmondási időtől az alkalmazott hátrányára eltérnek. Előfordultak esetek, amelyekben a