Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - A perutódlás

A PERUTÓDLÁS. !I7 A perrendtartásunk- e kérdéséről egyébként sem pro- sem contra nem intézkedik. Ha tehát a peressé vált dolog vagy jog elidegenítése általában meg van engedve, úgy, nézetem szerint, ennek perrendi konzekvenciája csak az lehet, hogy a perbe főbeavatkozási kereset nélkül is beléphessen az új jogosult, a; eredeti felperes beleegyezése esetében még akkor is, ha ez ellen alperes tiltakozik. Perrendünk nem intézkedik arról sem, hogy a peresített dolog vagy követelés elidegenítése esetében az új jogosult egyszerűen beléphet-e a perbe. Hogy az alperes beleegyezésével igen, az vitás nem lehet. Dr. Magyary Géza* szerint, ha az alperes az új jogosítottnak a perre való belépése ellen tiltakozik, úgy az nem veheti tudomásul. A visszásságot- e tekintetben ő is látja és szerinte a per alatt álló dolog vagy jog átruházásához perjogi következmények lennének fűzendők oly irányban, hogy a jogerős ítélet hat álra a jogutódokra is kiterjesztendő. Nézzük azonban, hogy az esetben, ha a jogutód a már folvamatban lévő perbe mint felperes a jogelőd helyébe belép, járhat-e az valami perjogi sérelemmel az alperesre nézve? Kiindulva abból, hogy jogutódlásnál, a perbe belépő új felperes esetében, is ugyanazon magánjogi jogviszony lesz a per tárgya és hogy az új fél a pert azon állapot szerint köteles folytatni, melyben az a belépéskor volt és hogy a már addig beállott perbeli jogkövetkezmények reá is kiterjednek; nézetem szerint alperest perjogi sérelem nem éri azáltal, ha a jogutód perbeli belépése tudomásul vétetik, az alperes beleegyezése nélkül is. Felmerülhet még a kérdés, hogyha megengedett a jogutódnak a perbe való belépése, vele szemben van-e szükség esetleg egy új perfelvételre ? Figyelemmel a fent előadottakra; nincsen, mert, szerintem a jogelőddel eszközölt peralapítás jogi hatályai érvényesek a jogutóddal szemben is. Előfordulhat azonban, hogy az alperesnek esetleg az új felperessel szemben érvényesíthető pergátló kifogásai lennének. Ez a körülmény a fent elfoglalt álláspontot, nézetem szerint, nem érinti. A Pp. 180. J<-ában feltüntetett pergátló kifogások közül főleg a 6. és 8. pontra (perképesség hiánya, perköltség biztosíték nem adása) alapítottak azok, melyeknek érvényesítésénél a * Magyar Polgári Perjog, Jogállam XXVIII. évf. 3. tüzet. 264 old.