Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 3. szám - A perutódlás
A PERUTÓDLÁS. A legtöbb esetben az engedményezés oly időpontban szokott történni, midőn az engedményezendő követelés a per tárgyát még nem képezi. Előfordul azonban gyakran az az eset is, kogy a követelés átruházása engedmény útján vagy egyébként egy oly időpontban történik, midőn az eredeti hitelező és adós között a per már folyamatban van. Kérdés, hogy egy ilyen esetben, ha és amennyiben az engedményes a perbe be kíván lépni, ezt mily módon teheti és mikép alakul a peresfelek perjogi helyzete. A Pp. 82. §-a értelmében, aki valamely dolgot vagy jogot, amely iránt más személyek között per van folyamatban, egészben vagy részben maga részére követel, jogát a per jogerejű eldöntéséig, főbeavatkozási perrel érvényesítheti. A 83. § szerint pedig a főbeavatkozási pert, a főper elsőfolyamodású .bírósága előtt, mind a két fél ellen intézett keresettel kell megindítani. Már most vita tárgyát képezheti, hogy egy már folyamatban lévő per tárgyának, a felperes által eszközölt engedményezése vagy egyébkénti átruházása esetében, a jogutódnak jogait egy főbeavatkozási per kapcsán lehet e csak érvényesíteni, avagy elégséges, illetve lehetséges, hogy csupán bejelenti a mór folyamatban lévő perben, hogy a~ eddigi felperes helyébe ő, /. 1. a jogutód kíván belépni. A miniszteri indoklás, mely a Pp. 82. §-ához fűződik, a főbeavatkozási mint olyan eszközt jelöli meg, mely alkalmas lesz a perek számának csökkentésére és az ellentétes határozatok kikerülésére. Szerintem, ha pld. engedmény esetében az engedményes a mór folyamaiban lévő perben jogait csak lőbeavatkozási per keretén belül érvényesíthetné, úgy ez feltétlenül beleütköznék azon elvbe, mely a felesleges perek számának csökkentését tartja szem előtt. Az engedményezés esetében, mely a már folyamatban lévő per alatt eszközöltetik, a felperes és az engedményes helyzete szempontjából két eset lehetséges. Az egyik az, hogy a felperes az engedményes jogát vitássá teszi. Ez esetben nem lehet kétséges, hogy az engedményes jogait csak főbeavatkozási kereset, illetve per kapcsán érvényesítheti. Ezek az esetek főleg ott fordulhatnak elő, hol pld. az engedményezőnek az engedményezési jogügylettel szemben kifogásai vannak.