Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Dr. Kovács Marcel: A polgári perrendtartás magyarázata [könyvismertetés]

SZEMLE. •59 ez évfolyam angol nyelven is meg jog jelenni, ami az angol-szász közgazdaságban hazánk iránt megnyilvánuló érdeklődése tekintettel, hézagpótló jelentőségű. — Az évfolyam bő tartalmából kiemeljük a jogi vonatkozás értekezéseket: Teles\ky János tárgyalja a pénzértéktelenedzés és valorizális kérdését, Mes\lény Arlur az ipari kartelleket, Ferencet I\só az új nemzetközi kereskedelmi szerződéseket, Kállay Tibor az államiháztartás helyzetét, Pap De^sö az ipari sociálpolitikát, Lénárt Vilmos az adórendszerünket ismerteti. Az ipari jogvédelmet és a szellemi tulajdon kérdését Fazekas Oszkár, a biztosítás ügyét Kutasi Elemér, a külföldi kölcsönöket Makai Ernő stb. A napi politikától távol eső gazdasági tények objectív ismertetésével ez az évfolyam is azt a célt tűzte ki, hogy a küldföldnek informátora független és csak tudományos célokat mégis gyakorlat : használat számára követő forrás munka legyen. SZEMLE. Apponyi Albertet a budapesti ügyvédi kamara dísztagjának választotta, a magyar ügyeknek általa a világ genfi fóruma előtt hatalmas ingeniummal és odaadással vitele alkalmából. Az egész ország olvasta az üdvözlést és az ünnepeltnek szép válaszát, nem kell azokra itt kitérnünk. Politikai ügyekkel sohasem foglalkoztunk, de ezúttal zavartalan örömmel köszöntjük mi is Apponyi grófot, mert a genfi vita nekünk nem politikum, hanem a jognak kérdése és az ebben osztatlan nemzetnek magyar ügye. Hogy egy dísztagnak-választás mindig kitüntetése annak is, a ki a kitüntetést nyújtja, az természetes. De a kamarának ez az elhatározása a tekintetben is nagy érték, mert hiszen félszázad óta csak harmadszor ismétlődik. S ha elgondoljuk, hogy a két előző alkalommal szintén az egész társadalom közvéleménye nyilvánult meg a kamara szavában, harcosan akkor, amikor Kossuth Lajost, majd békésen, amikor Jókai Mórt választották annakidején díszügyvédnek : méltónak látjuk az utódok mai határozatát az elődök szelleméhez. Mert ebben a mostani ünneplésben ugyancsak a jogérzet dacos, de méltóságos öntudata nyilatkozott meg, amely a jogot védeni kész, ha kell cuncta terrarum ellen. — Melc\er István és Grünhut Ármin a budapesti ügyvédi kamara ügyészei, az ügyvédi pályán szerzett érdemeik elismeréséül a kormányfőtanácsosi címmel tüntettettek ki. Örömmel regisztráljuk a két kitűnő és szigorú ügyészi szerepük dacára közszeretetben álló ügyvéd kitüntetését. Tevékenységük a kari ethika őrhelyein túl is terjedt természetesen, részben a jogi szakirodalom terére, részben pedig arra a térre, amelyiken az ügyvéd legfőbb érdemeit szerezheti: a gyakorlati ügyeknek a közérdek szempontját is néző vitelére. — Egy sajátságos rendetet. A háborús idők emlékei között is alig akad olyan jogszabályalkotás, amilyen a január 15-én kiadott 2i0'028. M. E. számú, a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásról szóló 1410/926. M. E. és 6j40/927. M. E. sz. rendelet értelmezése, illetőleg újabb módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott rendelet. A klasszikus jogáFzoknak egyetemen tanított alapelveiben bízó, jólelkű jogász meg van győződve annak az elvnek a helyességéről, hogy a fennálló rendelkezések alapján kell megállapítani, mi a jog és az igazság. Az ilyen jólelkű jogászt gondolkodóba ejtheti, ha ugyan meg nem döbbenti az olyan rendelet, mely megcáfolja azt az elvet, hogy jogban, kiváltkép a magánjogban visz-