Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Dr. Kovács Marcel: A polgári perrendtartás magyarázata [könyvismertetés]

IRODALOM. emiatt a tárgyalás elhalasztására (90. §. Ií., III.) ; a perbehívott beavatkozásának visszautasíthatóságára (91. §. I.); a perbehívás és elévülés közti viszonyra, valamint a perbehívás egyéb materiális joghatásaira (91. III. IV.); a követelés igénylőjének perbehívására (92. §.) vonatkozó, részben új irányú fejtegetései számtalan érdekes és nagyfontosságú kontroverziát világítanak meg és tesznek érthetővé. A Pp. negyedik fejezetét az ügyvédségre vonatkozó jogszabályok összeállításával vezeti be. A 96. §. II. i. pontja alatt a házassági perben, a 96. §. IV. p. alatt a perenkívüli ügyekben kötelező ügyvédi képviselet kérdésével, a 104. §. VII., VIII. pontja alatt a helyettes ügyvéd jogkörével és a félhez való viszonyával, 107. §. I.—V. alatt az új ügyvédi megbízásnak a régi ügyvéd képviseleti jogára való hatásával foglalkozik. A szegénységi jog tartama, megadása és megvonása körül kifejlődött bírói gyakorlat bemutatása mellett a Pp.-nek ezt a fejezetét az illetéktörvényeknek és az idevonatkozó rendeleteknek tüzetes ismertetésével, a perköltségbiztosítékra vonatkozó részét a kifogás érvényesítésére, a bizonyítási teherre és a viszonosságra vonatkozó újabb szabályokkal egészíti ki. A Pp. 130. §-a magyarázatának ezúttal már 25 oldalt szentelt a szerző. A megállapítási és számadási per fogalmának, tárgyának, hatályának ez a valóságos monografikus tárgyalása, a munkának egyik igen nagybecsű része és rendszerbe foglalt számos új határozatával kétségtelenül hatalmas támasza lesz a gyakorlatnak a rendkívül rugalmas törvényszakasz helyes, és a változatos életszükségleteknek mindenkor megfelelő alkalmazásában. Lényegesen kibővült és új feldolgozást nyert a perfüggőségnek (147. §.) a pergátló kifogásoknak (180. §.), a keresetváltoztatásnak (188. §.. az új kereset és viszontkeresetnek (189. §.) impozáns méretek között kitűnően tárgyalt intézménye. A szerzőnek szabatos, pontos, világos előadásai, meggyőző érvelései, jogirodalmunknak maradandó értékű remekei. Ha az eddig is ritka sikerű második kiadás értékes anyaggyarapodását vizsgáljuk, a második füzetnek a hatásköri bíróságról szóló fejezete kelt fel különösebb érdeklődést. Dr. Vörös Ernő kir. törvényszéki bíró figyelemre méltó tanulmányban tárja itt elénk a hatásköri bíróság fogalmát, hatáskörét, szervezetét és az idevonatkozó anyagi és eljárási jogszabályokat. Dolgozatának úgy elméleti mint gyakorlati része igen értékes újítása a kommentárnak. Nem kevesebb méltánylásra tarthat számot a törvénykezési illetékekre vonatkozó jogszabályoknak és joggyakorlatnak, Varga Imre és Klug Emil magyarázataira való utalással történt feldolgozása is. A negyedik fejezet bevezetésében a szerző az őt jellemző gondossággal és alapossággal részletesen tárgyalja az ügyvédnek az illetékért való felelősségét; az illetékért való kezességet; az illetékmentességgel járó és a nélküli szegénységi jogot; a kirendelt ügyvéd illetékmentességét; a szegénységi jog megtagadásának illetékügyi következményeit; a bélyegfeljegyzést ; az illeték mentesség időbeli és tárgyi hatályát. Illeték szabályokat tartalmaznak meg a 56., 59., 65., 72., 75., 77., 90., 100—102., 104., 109., 119., 120., 124., 130., 155., 139., 140., 174., 178., 179., 181., 185 191., 194., 20J., 207., 211. §§.-ok, amiáltal a mű gyakorlati használhatóságát nagyban előmozdította. Arról a mély hatásról, — amelyet ez a nagyjelentőségű munka, a tárgya iránt fogékony olvasóra, sőt magára a bírói gyakorlatra is gyakorol, már az első füzet megjelenésekor volt alkalmam megemlékezni. Ezt a