Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A kötelező védelem és a szigorított dologház

SZEMLE. — Ajándék- visszakövetelés házastársak köpött. Ma már bírói gyakorlaton alapuló magánjogi szabály, hogy a házasság fennállásá idejében nincs törvényes akadálya annak, hogy az ajándékozó a saját külön vagyonából a másik házastársnak ajándékul juttatóit ingatlanokat a magánjog elvei szerint vastag hálátlanság okából visszakövetelhesse oly időben, amikor a házastársak között bontóper még folyamatban nincsen (legújabban is Kúria P. III. 7249/1927.). A bontóper keretében és a bontóper jogerős befejezése után az adott ajándékok sorsát a H. T. 89. §-ában foglalt jogszabály határozza meg. A Magánjogi Törvény az ajándéknak a durva hálátlanság miatti visszavonását részletesen az 1462., valamint 1464—1466. §§-ban szabályozza. A visszavonásra megszabott idők meghatározása és egyéb kevéssé lényegbe vágó körülményektől eltekintve — az eddigi szabályozást kívánja törvényerőre emelni. Az 1463. § átveszi a H. T. 89. §-ában foglalt jogszabályt. Azáltal azonban, hogy a házastársak által tett ajándék visszavonásával külön §-ban foglalkozik a törvény s ez a § csak a házasság felbontása esetére tartalmaz intézkedést, kétségessé válik, vájjon bontóper folyamatba tétele nélkül visszavonhatja-e az ajánkékot a házastárs vagy sem. Az 1462. § általánosságban szól az ajándék visszavonásáról s így erre a §-ra a házasság felbontását nem szorgalmazó házastárs is hivat kozhatik, azonban ettől az értelmezéstől a H. T. 89. §-át átvevő 1463. § csak abban tér el, hogy bontóper jogerős befejezése után csak a nem véikes házastárs igényelheti vissza az ajándékot a vétkestől, s abban, hogy az ajándék-visszavonásra pillantva a házasság felbontását okozó vétkességet egyszersmint durva hálátlanságnak minősíti a törvény. Ha az 1463. § csak ezzel akarta volna megtoldani az 1462. §-t, — s ha tehát a M. T. előtt érvényben volt jogi szabályozást akarta volna fenntartani ebben a részben — akkor talán elég lett volna csak ezt kifejezésre juttatnia. Az 1463. § jelenlegi szövegezése mellett azonban kétséges, hogy a törvényhozó szerint a házastárs a bontópertől függetlenül is jogosítva van-e durva hálátlanság okából az ajándékozási ügylet hatálytalanítását kérni. Dr. V. P. — A verseny szabadsága és tisztessége. Ezen a címen tartott előadást dr. Meséién/ Artúr egyetemi magántanár, budapesti ügyvéd, az Iparjogvédelmi Egyesület közgyűlésén december 4-én. Bevezetésképen megállapította, hogy a modern állam a mai gazdasági viszonyok folytán kényszerű módon közeledik az államszocializmus felé. Noha Magyarország ezen az úton távolról sem haladt annyira, mint pl. az ausztráliai államszövetség vagy Új-Zéland, ahol tisztességtelen versenyként büntetnek minden oly cselekményt, amely az ipar fejlődését, a munkások vagy a fogyasztók érdekeit hátrányosan érinti, mégis a mi újabb jogfejlődésünk is egy sor oly jelenséget mutat fel, amelyek ezt az irányt tanúsítják, így az ipartörvénynovella, a numerus clausus, a mérnöki kamara, az autonóm vámtarifa és a tisztességtelen versenyről szóló törvény. Ugyanezen fejlődés irányában gyakorol nyomást egy sor ténylegesség, minő a nemzetközi kartellek túlsúlyra jutása, a bennünket körülvevő államok gazdasági elzárkózó politikája és az általános racionÍ7áló és koncentrációs törekvések. Előadó ezek után a kartellkérdésnek a tisztességtelen versennyel való kapcsolatával foglalkozik és a budapesti kereskedelmi- és iparkamara kebelében működő jury véleményei és az ugyanott szervezett választottbíróság ítéletei kapcsán kimutatja, hogy e testületek a kartellekkel szemben nem foglalnak el ellenséges állást és erősebb rendszabályokat is, minő a bojkott, a hűségrabatt és hasonlók, megengedettnek tekintenek mindaddig, míg azok a jogos védelem keretén belül maradnak és támadó jellegük nincs. Egyébként is 34a*