Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A magánjogi törvénykönyv jelzálogi fejezete és a jelzálogjogról szóló törvény

A MAGÁNJOGI TÖRVÉNYKÖNYV JELZÁLOG! FEJEZETE. 499 A díjazás mellett ne kérjenek átalányösszeget sajtócélokra vagy egyéb el nem számolandó kiadásokra. Ne fogadjanak el díjazásul eredetére gyanús pénzt. Ne engedményeztessenek magukra követelést, amelynek fenn vagy fenn nem állása a bűnpernek kimenetelétől függ. Díjaiknak biztosítására ne vegyék zálogba letartóztatott védetteiknek értéktárgyait. És felsorolhatnék még a gyakorlatban felmerült sok-sok kellemetlenséget, ami mind-mind arra vezethető vissza, hogy a védő nem ismeri fel a ((tiszteletdíj* elnevezésben rejlő intelmet, hogy azj nemcsak tiszteletreméltó munkával, de tiszteletreméltó formák között is ki kell érdemelnie. Minden ügyvédre, elsősorban azonban a védőre áll a pandektistáknak tanítása az ügyvéd és ügyfél közti jogviszonyról, amely szerint: «Nön crediderunt veieres inter tales personas locationen el conductionem esse, sed ma^is operám benificii loco praebari.it Osi felfogás szerint a védőnek munkája nem annyira szerződéssel vállalt munka, mint inkább ezen túl és felül nemes lelki juttatás. Védői kötelességeinknek teljesítésében üggyel, ügyféllel és bíróval szemben is ez a felfogás kell, hogy vezessen. Annak híján még oly kitűnő képességekkel alant maradnak a védőmesterségnek — elismerem — néha aranyat termő talaján. De ha hivatásunknak ez az erkölcsi átérzése ad képességeinknek szárnyat, felemelkedhetünk a hivatásnak mint művészetnek babért termő magaslatára! A MAGÁNJOGI TÖRVÉNYKÖNYV JELZÁLOGI FEJEZETE ÉS A JELZÁLOGJOGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. írla: Dr. NIZSALOVSZKY ENDRE. I. A Magánjogi Törvénykönyv javaslata (Mt.) — amint az igazságügyminisztériumi hivatalos kiadás bevezetése külön kiemeli — a jelzálogjogra vonatkozó azokat a szabályokat is felöleli, amelyeket a törvényhozás az 1927 : XXXV. -tc.-ben (Jt.) 'már törvényerőre emelt. A Mt. és Jt. összehasonlítása útján mégis meg lehet állapítani, hogy a két szöveg közt bizonyos eltérések vannak, mégpedig — legalább első pillanatra — nem is lényegtelenek. Ezeknek az eltéréseknek néhány fontosabbjával kívánok az alábbiakban foglalkozni, abban a feltevésben, hogy bizonyára voltak, akiket meglepett, hogy kevéssel egy törvény megalko-