Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Váltóforgatmány behajtás végett

VÁLTÓFORGATMÁYN BEHAJTÁS VÉGETT. 471 VÁLTÓFORGATMÁNY BEHAJTÁS VÉGETT. irta: Dr. SCHUSTER RUDOLF. ' A behajtás végetti váltóforgatmány kérdése, amint azt a -váltótörvény 15. §-a szabályozza, egyszerűnek látszik. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban felmerülhetnek azonban — és tényleg fel is merülnek - - a forgalmi életben oly komplikált problémák, amelyeknek megoldása nem könnyű, különösen akkor, amidőn a forgatmány behajtási minősége magából a forgatmányból nem tűnik ki. Szemügyre véve azonban először magát a 15. §-t, amidőn ugyanis a forgatmány behajtási minősége magából a forgatmányból kitűnik, látni fogjuk, hogy ilyen esetben is felmerülhetnek vitás kérdések ; ugyanis: A 15. §. kimondja, hogy ily forgatmány a váltó tulajdonát át nem ruházza, de a forgatmányos a váltóösszeget felveheti, óvással élhet stb. Kérdés, vájjon az inkasszóforgatmányost megillető jogok felsorolása a 15. §-ban kizárólagos-e? Vagyis a meghatalmazás terjedelme korlátolható-e, illetve kitérjes^thetö-e ? Habár a törvény maga állapítja meg a meghatalmazás terjedelmét, nem tartom kizártnak sem a korlátozását, sem a kiterjesztését. Azt hiszem, hogy nincs törvényes akadálya annak, hogy a\ inkasszó forgató a% inkass^óforgatmányosnak a továbbforgatást megtiltsa pl. azzal a kifejezéssel: «nem rendeletére». Ezt Plósz kifejezetten megengedettnek tartja (Plósz: Váltójog, }o;. old.). Ezzel szemben Nagy Ferenc (Váltójog, III. kiad. 219. old.) ily korlátozást csak a tulajdonképpeni forgatmánynál tart megengedettnek, mely korlátozás, szerinte, nem alkalmazható analógia útján a behajtási hátiratra. A kérdés vitás Németországban is. A mi jogunk szempontjából ily korlátozást megengedettnek tartok. Hogy az inkasszóforgatmányos jogait hasonló forgatmánynyal másra is átruházhatja, azt a 15. §. 2. bekezd, világosan megengedi ugyan. Milyen jogállása van azonban a\ újabbi inkass^óforgatmányosnak? Helyettese-e az előbbinek? Azt hiszem, hogy nem; az újabbi forgatmányos éppen olyan önálló inkasszóforgatmányos, mint az előző, aki azonban kétségtelenül felelős a forgatóval szemben az általa kijelölt személyért, amely kérdés elbírálásánál mérvadók lesznek a vonatkozó magánjogi szabályok.