Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az ügyvéd végrehajtási joga az ellenfél ellen

448 JOGGYAKORLAT. sára hatáskörrel bíró hatóság állítja ki, közokirattá válik, a bizonyítvány közokirati jellegén pedig az a körülmény, hogy az a kiállíthatására megszabott feltételeknek pontos figyelembe vétele mellett állíttatott-e ki vagy sem, mit sem változtat, mert eme feltételek megbírálása is az igazolvány kiállítására jogosított hatóság hivatali hatáskörébe tartozván, az a kérdés, hogy ez a hatóság a törvényes feltételeket miként bírálta el — a közokirat kiállításának tényével — legalább is e hatóság előtt (első fokon) eldöntést nyert. így tehát az a kérdés, hogy a hatóság az iparigazolvány kiállítására szükséges feltételeket miként és mi által látta kellőképpen igazolva, az iparigazolvány közokirati jellegét nem érinti (1928 IX. 20. B. 4961/927). Az okirat jogosulatlan megsemmisítésével (406. §.) ugyan a Btk. 406. §-a egyik tényálladéki ismérv gyanánt jelöli meg azt, hogy a vádlott a azon célból» cselekedjék, hogy «másnak kárt okozzon» ; tehát e bűncselekményénél a tettessel szemben bizonyítandó, hogy ő a kár előidézése kedvéért cselekedett. Azt azonban, hogy a vádlottat egyedül ez a motívum indította cselekvésre, a törvény nem kívánja. Kár alatt jelen esetben nemcsak a vagyoni kár, hanem bárminő joghátrány értendő. (így tisztviselő igazolványának elszakítása.) (1928 : IX. 26. B. 1554/927.) A\ uzsora vétségét (1883 : XXV. tc. 1. §.) vagyonos egyénnel szemben is el lehet követni, ha az időlegesen szorult helyzetbe (ú. n. immobilitás) jut. A «szorultság» ugyanis nem egyértelmű a vagyontalan, nélkülözéssel járó, szűkös állapottal, mert az egyébként nélkülözést és szükséget nem szenvedő vagyonos ember is juthat «szorult» helyzetbe. Akit ugyanis égető szükséglete — akármi okozta is azt — hitelre avagy hitelhosszabbításra késztet még akkor is, ha a szolgáltatásért azzal szembeötlő aránytalanságban álló ellenszolgáltatást kell teljesítenie, az szorult helyzetben van. Az uzsorás feltételeknek pedig akkor kell fennforogniok, amikor a hitelező hitelez vagy fizetési halasztást ad ; következésképpen a helyzet szorultságának elbírálásánál sem egy korábbi avagy későbbi, hanem éppen csak a\ időpont a\ irányadó, amikor a hitelezés vagy hitelmeghoss\abbítás történt. A törvényben használt aengedr> szó helyes értelme szerint ugyanis elég, ha a hitelező az adós által igért vagyoni előnyt elfogadja. Nem szükséges tehát, hogy a feltételeket a hitelező szabja meg. A szorult helyzetnek tudata pedig, a dolog természete szerint, magában foglalja a hitelezőnek azt az akaratát is, hogy abból őt meg nem illető vagyoni előnyhöz jusson. (1928: IX. 12. B. 2053/1927.) Fb. 1913 : VII ic. 59. §. — BTK. 96. §. A fiatalkorban és felnőttkorban elkövetett különböző bűncselekmények együttes elbírálása esetén a vádlottal szemben különböző nemű s\abadságves\tésbünteléseket kiszabni nem lehet. Az Fb. 59. §. 2. bekezdésének szószerinti ama rendelkezése, «hogy oly esc ben, midőn vádlottat a rendes bíróság előtt mind a fiatalkorban, mind a fiatalkor betöltése után elkövetett cselekménnyel vádolják, a bíróság a terhelt 18-ik életévének betöltése után elkövetelt bűncselekmény miatt a büntetőtörvény értelmében alkalmazandó büntetést kiszabja és e mellett a fiatalkorban elkövetett cselekményt vagy csupán a büntetés kiszabásánál veszi tekintetbe, vagy amennyiben az eset körülményeihez képest indokoltnak mutatkozik, .a miatt a Bn. és a jelen törvény értelmében alkalmazható intézkedés valamelyikét rendeli el», nem látszik kizárni azt,