Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A német igazságszolgáltatás gyökeres reformja. Schiffer Eugen törvénytervezete

422 Di TELLER MIKSA. pfleger) hatáskörét. A 4. szakasz első fokon minden ügyet egyes bíró elé utal. Bírónak csak az nevezhető ki, aki 315. évét betöltötte. Bíró sem birodalmi, sem országos képviselővé nem választható, politikai egyesület tagja nem lehet és nyilvános politikai szerepléstől tartózkodnia kell. Apró ügyek (tíz márkáig) sem keresettel, sem viszontkeresettél nem érvényesíthetők. Az eskü általi bizonyítás helyébe a felek kihallgatása lép. Úgy a felek, valamint tanuk csak kivételesen oly esetekben tesznek vallomásukra esküt, midőn vallomásuk a per sorsára döntő befolyást gyakorol. Abban a kérdésben, hogy a felek között jogügylet létrejött-e, tanubizonyításnak nincs helye, kivéve azon az életbeléptetési rendeletben fölsorolandó ügyleteket, melyeknél írásbeli szerződés kötése nem szokásos. Amennyiben jogorvoslatnak van helye, a jogorvoslattal élő választhat, hogy fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal akar-e élni. A fellebbezési bíróságoknál laikus ülnökök bevonásával, akik három évre választatnak, gazdasági tanácsok is (Wirtschaftssenate) szervezendők a tisztára jogászokból álló tanácsok (Civilsenate) mellett. A bírói szervezetre és eljárásra vonatkozó szabályokon kívül egyéb érdekes újításokat is ajánl Schiífer. így például a perhazugság nemcsak pénzbírsággal büntetendő, hanem az ellenfél kérelmére kártérítési kötelezettséget is von maga után. A Reichsgerichtnél egy vegyes bizottság alakítandó (egy-egy bíró, ügyész, ügyvéd és egyetemi székhelyen egyetemi tanár). E bizottságok véleménye kikérendő a törvények alkotásánál. További feladata a bizottságoknak a fiatal jogásznemzedék ügyével való foglalkozás (sich des jur. Nachwuchses anzunehmen) és a sajtóval, gazdasági körökkel való érintkezés. Amily természetes az a rendelkezés, hogy minden bíró kinevezése előtt meg kell hallgatni az illető bíróság elnökét, oly bizar a 17. § rendelkezése, hogy az igazságügyminiszter kinevezése előtt meg kell hallgatni a Reichsgericht elnökét. íme ez rövid vázlata a tervezet ama újításainak, melyek bennünket is érdekelnek. Elhagytam azokat az intézkedéseket, melyek Németország speciális viszonyaiból folynak és nem foglalkozom külön a büntető igazságszolgáltatás terén való újításokkal. Ezek közül mint legérdekesebbet, csak azt emelem ki, hogy Schiífer csak kivételesen akarja megengedni a becsületsértések és rágalmazások üldözését.