Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Közigazgatási reform

KÖZIGAZGATÁSI REFORM. a közigazgatási tisztviselői kar tekintélyét emeli.1 Végre harmadszor — és ez a legfontosabb — a javaslat bevezeti a kötelező közigazgatási gyakorlatot és a közigazgatási gyakorlati vizsgát, ami a közigazgatási képzés alaposságát rendkívül fokozná és a bírói és ügyvédi képzéssel való teljes egyenrangúságot biztosítaná. A közigazgatási képzés emelésével természetesen lépést kell hogy tartson a tisztviselők helyzetének javítása. Ezt a célt a javaslat a fizetési osztályok előnyösebb beosztásával, az illetmények új rendezésével, az életfogytiglan való választás bevezetésével 2 és a fegyelmi eljárás új szabályozásával igyekszik biztosítani. Különösen ki kell emelni, hogy a javaslat közigazgatási bírósági ítélőbírák bevonásával új fegyelmi bírósági szervez, amelyhez a másodfokú fegyelmi határozat ellen jogszabálysértés okából felülvizsgálati kérelemnek, szolgálattól való felmentés és hivatalvesztés esetében pedig fellebbezésnek van helye3. Igen fontos része a javaslatnak a közigazgatási eljárás egyszerűsítésére vonatkozó. Ezen a téren a bizottsági szervek tehermetesítését, illetőleg szűkebbkörű bizottságok szervezését, a jogorvoslatok korlátozását, a jogorvoslati határidők megrövidítését, az alaptalan jogorvoslatok büntetését kell említeni. Kár, hogy a felsőbbfokú kihágási bíráskodás terén a bírói intézésre a javaslat nem keres biztosítékokat; ugyancsak célszerű lenne az alsóbbfokú közigazgatási bíróságokat mielőbb felállítani. Ha áttekintjük a javaslatnak ismertetett három fejezetét, meg lehet állapítani, hogy azok nem kimerítő szabályozások, hanem csak a részletekre vonatkoznak. A képesítés kérdését a jogi képzés reformja fogja végleg megoldani. Úgy a tisztviselői jogviszonyok rendezésére, mint a közigazgatási eljárás szabályozására vonatkozó fejezetek még számos fontos részlettel lennének kiépíthetők. Úgy hisszük azonban, hogy e hiányokat egyrészt a tisztviselői státustörvénynek, másrészt egy közigazgatási eljárási kódexnek, illetőleg az alsófokú közigazgatási bíráskodásnak tervezett javaslatai fogják kitölteni. A reformjavaslat így is figyelemreméltó munkát végez mindhárom irányban s határozottan haladást jelent elődeivel szemben. Végre szólanunk kell a javaslat szervezeti rendelkezéseiről is. Bár e rendelkezéseket szintén a közigazgatás javításának 1 A doktorátust helyesebb lenne tisztán tudományos gradussá tenni, de ez a reform csak az összes szakokon együttesen hajtható végre. 2 Az életfogytiglan való választás gondolatát már 1911-ben felvetettem (Választás vagy kinevezés? Katholikus Szemle). 3 A súlyosabb fegyelmi ügyeknek közvetlen a közigazgatási bíróság hatáskörébe való utalását javasoltam az utolsó jogászgyűlés elé terjesztett véleményemben.