Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 8-9. szám - Közigazgatási reform
KÖZIGAZGATÁSI REFORM. 399 sebben megvilágítani és célszerű szabályozását előkészíteni. Nehéz volna a jogirodalomban példát találni arra, hogy valaki egész tudományos működését a polgári jogvédelem eszméjének oly bensőséggel szentelte volna, mint ő.» Magyary egyénisége is rendkívül érdekes és tartalmas volt. Szerény fellépésű és udvarias mindenkivel szemben, zárkózott azokkal, kiknek egyéni értékét nem sokra tartotta; melegszívű, lelkes, őszinte barátja mindazoknak, kiknek kötelességtudását és komoly törekvését méltányolta. Törékeny testében az igazságért és tudományért lelkesülő szép lélek honolt, mely felülemelkedve a gyakolati élet nehézségein és kellemetlenségein, mindig ideális célokért küzdött. KÖZIGAZGATÁSI REFORM. írta: Dr. EGYED ISTVÁN. Nincs a magyar közéletnek az utolsó évszázadban többet vitatott és fontosabb problémája, mint a közigazgatási reform. A kérdés állandóan napirenden van, a reformjavaslatok egész sora követte egymást, de belőlük legfeljebb részletek tudtak megvalósulni. Az országgyűlés legközelebbi munkarendjén újra közigazgatási reformjavaslat szerepel. Bár a közérdeklődés lassan kezd eltompulni a gyors egymásutánban készült újabb javaslatok iránt, mulasztást követnénk el, ha nem állapítanók meg a helyet, amelyet ez az utolsó javaslat a magyar gondolkozás fejlődésében képvisel. Véleménvünk szerint két kérdésben való ellentétes felfogásra lehet visszavezetni azt az ingadozást, amely a magyar közigazgatás fejlődésének irányára még a hivatalos felfogásban is megállapítható. Az egyik kérdés a hagyományok lehető fenntartása vagy elvetése, a másik kérdés a központ és vidék helyes arányának megállapítása. Ami külön magyar életünkek legnehezebb problémái ezek és így nem csoda, ha teljes megoldásukra egy évszázad annyi törekvésre elégtelennek bizonyult. A szentkorona-tanban kijegecesedő magyar alkotmány mellett a magyar államalkotó jogi gondolkozásnak másik ősi és eredeti megnyilvánulása a megyei önkormányzat. A nemzet uralma, azaz az alkotmányosság, ha tetszik: a demokrácia az államban és annak részeiben, a megyékben, — ez volt az a