Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

SZEMLE. abban az esetben legyenek lerovandók, ha választottbírósági ítélet alapján végrehajtás elrendelését kérik. 6. Azokon az eseteken kívül, midőn a perbeli cselekvőképességgel nem bíró fél nem az ő törvényes képviselője útján járt el és amidőn a fél nevében más személy meghatalmazás nélkül járt el, minden egyéb esetben az érvénytelenítési keresetet 90 nap alatt kell megindítani. 7. Megengedendő a felülvizsgálat a tisztességtelen versenyről szóló 1925 : V. tc. alapján működő választottbíróság határozata ellen. 8. Érvénytelen az olyan kikötés, amely a választottbírósági eljárásban az ügyvédi képviseletet kizárja. 9. A választottbíróság részéről jogsegély iránt megkeresett királyi járásbíróság a bizonyítás felvételi határnapra a választottbíróság tagjait is értesíteni köteles, akik a járásbíróság előtt a tanukhoz és szakértőkhöz kérdéseket intézhetnek. 10. A nemzetközi jog továbbfejlesztése érdekében a Jogászgyűlés kívánatosnak tartja, hogy a nemzetközi jogsegély a választottbíráskodás terén is kiépíttessék és különösen, hogy az 1923. évi genfi jegyzőkönyv Magyarország részéről aláírassék és ratifikáltassék, és hogy a külföldi államokkal, főleg azokkal, amelyekkel közvetlen gazdasági összeköttetésben vagyunk, kölcsönös végrehajtási jogsegély biztosíttassák azokra az esetekre, amelyekben magát mindkét fél aláírásával okiratban, vagyonjogi kérdésben, választottbíróság döntésének alávetette. 11. A tőzsdebíróság eddigi szabályozásának módosítására^ szükség nem forog fenn, kívánatos azonban, hogy a Budapesti Árués Értéktőzsde saját hatáskörében az eljárás gyorsítása érdekében mielőbb belső reformokat hajtson végre. Hiteljog. Miképpen volna a csődjog és fizetésképtelenségi jog reformálandó (különös tekintettel a csődtörvényre, a kényszeregyességi eljárásra és a csődönkívüli megtámadás kérdésére) ? Határozat: 1. Az Országos Jogászgyűlés a fizetésképtelenség lebonyolítására vonatkozó jogszabályok szervesen egységes olyan szabályozását tartja kívánatosnak, mely az eljárást egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi. 2. A csődönkívüli kényszeregyesség intézménye azonban egységes formában — fenntartandó. 3. Szükségesnek tartja a megállapítandó megfelelő esetekben a csőd mellett a kényszerfelszámolás intézményét. 4. Szükségesnek tartja mind a csődönkívüli kényszeregyesség, mind a csőd és kényszerfelszámolási eljárásban a jogászi és gazdasági teendők bifurkációját és a gazdasági teendőknek megfelelő autonóm gazdasági szerv bevonásával való ellátását. $. Az anyagi csődjognak a hitelezők tekintetében adott védelme, a csődönkívüli fizetésképtelenségi esetekre is kiterjesztendő. 6. Szükségesnek tartja a büntető intézkedéseknek a fizetésképtelenségek azon eseteire is kiterjesztését, amelyekben csőd nem nyittatott. 7. A csődönkívüli megtámadási jognak még a kódex megalkotása előtti sürgős törvényes szabályozását tartja kívánatosnak. Büntetőjog. Kívánatos-e az esküdtbíráskodás helyreállítása és ha igen, milyen terjedelemben ? Határozat: Az Országos Jogászgyülés véleménye szerint: aj azok az okok, amelyek miatt az esküdtbíráskodásnak felfüggesztése szükséges volt, már nem forognak fenn, bj azok a szempontok, amelyek az esküdtbíráskodás behozatalánál irányadók voltak, ma sem vesztettek erkölcsi igazságukból, tehát c) helyre kell állítani az esküdtbíráskodást lényegileg úgy, aminő az volt a háború kitörésekor, csupán d) az esküdtbíróság hatáskörét kell — az időközben hozott törvényekre tekintettel kitágítani és az esküdtek minősítését emelni és ennek kapcsán ej Budapesten a politikai és sajtóperekben a special-jury intézményét' kell meghonosítani.