Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

JOGGYAKORLAT. 383 jegyének törlését és cégének megváltoztatását követelje, mikor már az utóbbi védjegyének bevezetésére éveken át munkát és költséget fordított. Közömbös, hogy a felperes — mint állítja — az alperesi védjegyek bevezetéséről csak 1926 októberében szerzett tudomást, mert ez a körülmény sem változtat azon, hogy a felperes éveken át semmit sem tett az ellen, hogy az alperes a maga jóhiszemben szerzett védjegyét forgalomba hozza (Leipziger Zeitschrift Für deutsches Recht, 1928 július 15.). 2. Maradékszolgáltatás. Német bank a BGB. 281. §-a (= MTK. jav. 1143. §•) alapján nem felel, ha ügyfelének papírjai, melyek a banknak egy angliai megbízottjánál voltak elhelyezve, a háború alatt exekutáltattak és a befolyt összeg a bank javára íratott, a nélkül, hogy ez a felett valaha rendelkezett volna (a Reichsgericht 1928 március 24-iki ítélete, Leipziger Zeitschrift, 14. sz.). 3. A szerencsejáték fogalmához- A aBajazzo* játékautomata, melynél a pénzdarab bedobása után leguruló golyót kell a játékosnak egy fogantyúnyomás útján mozgatható Bajazzo-sipkás ^figurával elfogatnia, szerencsejáték, mert megállapítást nyert, hogy ez a leggyakorlottabb játékosnak is legfeljebb az esetek 30%-ában sikerül, az átlagjátékosnál pedig a nyerés valószínűsége oly elenyészően csekély, hogy gyakorlatilag a játékeredménynek a játszók által való befolyásolása lehetetlennek tekinthető. A játék szerencsejáték-jellegének megállapításához ezeknél fogva nincs szükség az átlagos nyerési valószínűség pontos százalékszerű megállapítására (Reichsgericht, 1928 május 14., Leipziger Zeitschrift, 14. sz.). 4. A házasság megtámadási okról való tudomás. A felperes férj azon az alapon támadta meg a házasságot, hogy a nő nemzésképtelenségéről a házasság kötésekor tudomása nem volt (német ptk. 1333. §). Az alperes azal védekezett, hogy a felperes utóbb, a megtámadási okról tudomást szerezve, az életközösségnek hosszú időn keresztül való folytatása által a házasságot ratihabeálta (német ptk. 1337. §. 2. bekezdés). A fellebbezési bíróság bizonyítottnak vette, hogy az alperesnél normális közösülési képesség mellett a petefészekmüködés hiánya folytán fogamzási képtelenség állott fenn s így elfogadható az, hogy a férj az életközösség folytatása idejében a megtámadási okról még nem szerzett tudomást. A Reichsgericht a fellebbezési bíróságot, ítéletének feloldása mellett, annak megállapítására utasította, hogy (ha a megtámadási okról a férjnek nem is volt biztos tudomása s ha ennek a tudomásnak a hiányát az a körülmény, hogy gondatlanságból nem volt tudomása, nem is pótolja) nem volt-e a felperesnek olyan lényekről, adatokról tudomása, melyek józan megfontolás mellett a megtámadási jog érvényesítésére alkalmasaknak és elegendőknek mutatkoztak ) (Leipziger Zeitschrift für deutsches Recht, 1928 március 17.) A döntés a megtámadási jog elenyészéséhez valóságos tudomást (s nem köteles tudomást) kíván, de a tudomást — igen helyesen — nem a megtámadásra jogosult szubjektív értékelése alapján állapítja meg, hanem azt tárgyi tényismérvekre vonatkoztatja. 5. Megállapodás a halósági jóváhagyás megszerzése iránt. (A Reichsgericht elvi jelentőségű határozata.) Ha az ingatlan eladója a formahiányban szenvedő ügylet alapján történt telekkönyvi átruházást követőleg, de az ügylet érvényes létrejöttéhez szükséges hatósági hozzájárulás megadása előtt kötelezettséget vállal a hozzájárulás utólagos megszerzésénél való közreműködésre, akkor az ily kötelezettségvállalásnak nem kell az ingatlanelidegenítő ügyletekre nézve meghatározott különös alakban történnie, mert ez a kötelezettségvállalás nem jelenti az ingatlannak újból való el-