Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

378 JOGGYAKORLAT. he'.Ö figyelembe vehető adatnak arra, hogy a felperes jogelődje, mint bankár és gabonabizományos készpénzkölcsön nyújtásával iparszerűen foglalkozott volna, és hogy ennélfogva a felperes jogelődjének ebben a foglalkozásában az átértékelést kizáró ok forogna fenn : az következik, hogy az említett kölcsönkövetelés átértékelésének az 1928. évi XII. tc. 5. §-ának 2. pontja éneimében helye van (Kúria P. IV. 2261/1927. 1928 jún. 21.). Befeketités — tisztességtelen verseny. Az alperesi cég egyik tagja valamikép tudomást szerzett arról, hogy a felperesek valamely árubeszerző forrásnál összeköttetést keresnek, ott nyomban kéretlenül közbelépett és ha nem is mindenben valótlan, de mindenesetre túlzottan kiszínezett közléseivel üzleti boldogulásukat meghiúsítani törekedett. A szakmabeli körökben információkérés nélkül kifejtett ily hajszajellegű eljárás, azonfelül, hogy áttalában is az üzleti tisztességgel és jó erkölcsökkel ellentétben a tvt. 1. §-ának tilalmába ütközik, kétségtelenül sérti a tvt. 13. §-át is, minthogy ennek értelmében nemcsak valótlan hitel- vagy hírnévrontó tények híresztelése tilos, hanem az is e törvénybe ütközőnek minősül, ha valaki verseny céljára valamely, tehát akár való tényre is közvetlenül utaló oly valótlan kifejezést használ, vagy az üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekményt követ el, amely valamely versenyvállalat hitelét vagy jóh'írnevét veszélyezteti, vagy hitelképességét csökkenti. E részben nincs súlya ama körülménynek, hogy az üzleti tisztességbe ütköző cselekmények elkövetésé idején a felperesek versenyvállalata esetleg még valósággal fenn sem állott, hanem csak megalakulóban volt, mert a törvény célzatának meghiúsítására vezetne a 13. § akként értelmezése, hogy valamely üzletalapításnak törvénytelen eszközökkel lehetetlenné tételével szemben az új üzlet alapítói ne részesüljenek törvényes védelemben (Kúria P. IV. 2066/1928. jún. 22.). Közli : Z. J. III. Perjogi esetek. A tárgyalás elhalasztására okol adó fél költségben marasztalása a per végeldöntésélől független. A Pp. 431. §-a értelmében a tárgyalás elhalasztására okot adó peres fél, a perbeli ellenfelének evvel okozott költségeit viselni tartozik. A fenti határozott és feltétlen törvényi rendelkezésből nyilvánvaló, hogy az itt szóbanlevő tárgyalási költségek viselésének kérdése a per végeldöntésének kérdésétől független, ebből folyóan nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a megtámadott végzésbeli rendelkezése, amely szerint a tárgyalás elhalasztására okot adó felperest már most marasztalta az alperesek részére az ezen tárgyalással felmerült költségeinek megfizetésére. (Kúria P. VII. 3291/1928 június 27.) Tkvi rdtts 168. §-a értelmében megigazítható hiba. Abból a körülményből, hogy a tkvi rdtts 168. §-a az ebben a §-ban engedett módon megigazítható hibák megjelölésére a következő kifejezéseket használja, úgymint: onyilván könyvi aggály», oa bírósági intézkedésben valamely írásbeli hiba vagy más fogyatkozás», € kihagyás», 0 helytelen kifejezés vagy más fontos hiba», nyilvánvaló, hogy ennek a «fontos hiba» kifejezésnek az értelmét nem lehet annyira kiterjesztőleg magyarázni, hogy ezen «fontos hiba» címén valamely olyan bejegyzésen, amely bejegyzést elrendelt végzést az illető telekkönyvi érdekelteknek már kézbesíttetett, azon a címen, hogy a bíróság a bejegyzést érvénytelen, vagy érvénytelennek látszó, de nem egészen minden kétséget és vitathatást kizáróan nyilván érvénytelen okirat alapján rendelte el:' az érdekelt felek valamennyiének beleegyező