Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

3/6 JOGGYAKORLAT. át lehet értékelni. A 4000 K az egyességkötéskor, 1914. évi június hó 19-én aranyértékű korona volt; ennek fele (2000 arany K) illette a fel­perest. Ezzel szemben a felperesnek fizetett 2000 korona, teljesítéskor az aranykorona akkori árfolyamán átszámítva csak 15 -38 arany koronát jelen­tett, amely érték az elsőrendű alperes állal örökölt vagyon értékéhez képest, ha öröksége nem is haladia meg az általa beismert 23 magyar hold ingat­lant, a korona értékének az egyességkötés óta bekövetkezett csökkenése folytán aránytalanul csekély, miért is az elsőrendű alperes tartozása az 1928 : XII. tc. 15. §. 3. bekezdése alapján jogfenntartas nélkül is átérté­kelhető, tekintettel arra, hogy a fizetés az id. törv. 14. §-ának 3. bekez­désében meghatározott időben (1919 január 1. és 1925. július 1. közt) történt. Azért a kir. Kúria az alperest az 1922. évben kifizetett 2000 K (15*38 ar. K) beszámításával az 1928 : XII. tc. 12. §-a alapján 1000 P-ben és annak a kereset beadásától járó 5% kamatában marasztalta, míg a kereseti követelésnek ezt meghaladó részére a korona értékcsökkenéssel kapcsolatos anyagi hátrány méltányos megosztásával a felülvizsgálati kérel­met elutasította. (Kúria P. 1. 5012/1926. sz., 1928 május 22.) Családjogi íörökjogij tartozások átértékelése teljesiiésjog fennlartásnélküli elfogadása a\ 1Q28: XII. tc. értelmezése. Az 1928 : XII. tc. n —14. §-ai ugyanis a pénztartozás átértékelt összegének meghatározása szempontjából általános rendelkezéseket tartalmaznak. Amennyiben tehát a családi vagy öröklési jogon alapuló pénztartozások átértékelése tekintetében a felhívott törvény 15. és 16. §-aiban ellenkező rendelkezések nem foglaltatnak, itt is a fenti általános rendelkezések alkalmazandók. A törvény 14. §. 4. be­kezdése szerint, ha a hitelező az átértékelésből a törvény értelmében ki nem zárt pénztartozás teljesítését jogfenntartás nélkül fogadta el, az ily elfogadás csak abban az esetben nem zárja ki az átértékelést, ha a telje­sítés elfogadása az 1919. évi január hó 1. napja után, de az 1923. évi július hó 1. napja előtt történt. A teljesítés időpontjára vonatkozó ettől az általános rendelkezéstől a törvény 15. és 16. §-aiban ellenkező intézkedés nincs, csupán az átértékelés egyéb feltételeire s a kereset indítás határ­idejére vannak a 14. §-ban foglaltaknál enyhébb rendelkezések. Mindebből következik, hogy a családi és öröklési jogon alapuló kereseti követelés átértékelése tekintetében is a törvény 14. §. 4. bekezdésének az az álta­lános rendelkezése alkalmazandó, hogy a jogfenntartás nélkül elfogadott pénztartozás átértékelése csak abban az esetben nincsen kizárva, ha a tel­jesítés elfogadása az 1919. évi július hó 1. napja után történt. (Kúria P. I. 1427/1927. sz., 1928 május 21.) Kötelesrész meghatározása. Jogszabály ugyan, hogy a kötelesrész meghatározásánál az ajándékozott vagyonnak az ajándékozás idején volt értéke veendő számításba, mégis a jelen esetben a kötelesrész kiszámítá­sára alapul szolgáló vagyon értéke megnyugvással csak a jelenlegi értékek figyelembevétele és mérlegbe vetése mellett volt meghatározható. Az 1923. évben az akkoii rendkívüli és bizonytalan gazdasági viszonyok közt rendes forgalmi árak ki nem alakulhattak s ezért a szakértőnek az 1923. évre vonatkozó értékelése az ingatlanok valódi értékének megállapítására alapul el nem fogadható. (Kúria P. I. 5108/1927. sz., 1928 jan. 12.) Kamat a kötelesrész után. A kötelesrész az örökhagyó halálával válik esedékessé, minélfogva a kötelesrész utáni törvényes kamat ettől 8z időtől kezdve követelhető. Ez a jog végrendelettel nem korlátozható. (Kúria (P. I. 837/1928. sz., i928.júnus 27.) Teljesítési határidő özvegyi jog korlátozása esetén. A hagyaték birtoká-

Next

/
Oldalképek
Tartalom