Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

372 D? CSEKEY ISTVÁN. AZ ÉSZT ÁLLAMFŐ (((ÁLLAMVÉN))) JOGÁLLÁSA. írta: Dr. CSEKEY ISTVÁN. Az észt alkotmány 58. §-a a kormány tagjai közül kiemeli az ú. n. váUamvém-X (riigivanem, Staatsáltester). Az államvén állásának alkotásával új fogalom vonult be az alkotmányjogba. Maga a kifejezés az észt történelemből származik. Már a XII. században véneknek (vanem, seniores terrae) nevezték a törzsfőnököket. Az államvén jogi természete és alkotmányszerű funkciói az alaptörvény hozatala óta tisztázatlanok^ és éppen ezért sokat vitatott kérdést alkotnak. A VI. és VII. Es%t Jo°ás%oyülésen tartott előadásaiban, amelyekhez élénk viták fűződtek Ants Piip, a tartui (dorpati) egyetemen a nemzetközi jog professzora, rámutatott, hogy az államvén tényleg az államfő legtöbb funkcióját gyakorolja (?), úgyhogy nemzetközi jogilag személyi államfő, annak ellenére is, hogy befelé korlátozott a hatalma és hogy hivatali jogkörének gyakorlásában a parlamenttől függ. Szerinte beljogilag nem pnmus inter pares, hanem a végrehajtó hatalomnak különös jelleggel felruházott feje. Az észt államvén jogállása első pillanatra igen hasonló a svájci szövetségi elnökéhez, de vele semmiesetre sem egyenlő. Annyiban hasonló, hogy benne államfő és miniszterelnök egybeesnek. Ellenben abban különböznek, hogy a svájci szövetségi elnököt a szövetségi tanács (vagyis a miniszterkollégium) tagjai közül választják, míg az észt államvénnek alkalmazása a kormány többi tagjától elkülönítve történik. A leglényegesebb különböztetőjel azonban az közöttük, hogy a svájci kormányt meghatározott időre (hivatalnokkormány), míg az észtet addigra választják, amíg az államgyűlés (riigikogu) bizalmát élvezi (parlamentáris kormány). Ebben az utóbbi vonatkozásban az észt kormánynak állása a német országok államminisztériumához hasonló, de azzal a különbséggel, hogy ezekben a kormánynak mint kollégiális államfőnek direktoriális hatásköre annak következtében, hogy az országok kifelé nem rendelkeznek szuverénitással, igen lefokozódik. A mellett a miniszterelnöknek vagy az államelnöknek (Staatsprásident) jogállása a német országokban a kancellártípusnak felel meg, míg az észt államvének állása, vonatkozással a maga egyéni államfői jogkörére, inkább monokrátikus jellegű. Nemzetközi jogilag' az államvén valóságos államfő. Egyedül képviseli az Észt Köztársáságot kifelé (alk. 61. §). E szerint a kormány alkotmányszerű közreműködésével jogosult, az Észt