Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A földbirtokreform hatása a dologi jogra

A FÖLDBIRTOKREFORM HATÁSA A DOLOGI JOGRA. 357 bánhatik. És nem egyező- teljesen még a MMT 431. §-saJ sem, mely a rendelkezési jog korlátjait ritka kivételeknek tekinti. 4. A mezőgazdasági ingatlantulajdon fogalmában rejlő ren­delkezési jogot tehát valójában az 1920: XXXVI. tc. és az 1924: VII. törvénycikken alapuló, közjogi és közigazgatási ele­mekkel telített, a tulajdonosra terhes jogképességi privilégium váltotta fel. Ez a jogképességi privilégium a mezőgazdasági ingatlan­tulajdonosának rendelkezési jogát többszörösen korlátolja. Elsősorban akként, hogy minden adásvétel, csere, ajándék, árverési vétel, mely a városi ingatlanok ' tekintetében hatósági beleszólástól menten tisztán magánjogi tények útján történik, a mezőgazdasági ingatlanoknál bejelentésre szorul (1920: XXXVI. tc. 16. és 26. §-ai.) Noha a törvény azt kifejezetten ki nem emeli is, a mező­gazdasági ingatlanok járadéktelekkénti megszerzését is hatósági bejelentésre szorulónak kell tekintenünk. ^Arg. 1920: XXXVI. t.-c. 16., 26. és 61. §-ainak egybevetése.) A felsorolt ügyletek tudomásulvételük céljából a közigazga­tási bizottság gazdasági albizottságának mutatandók be. (1920. évi XXXVI. tc. 25. §-a.) A tudomásulvétel történhetik hallgatólag is. Akként, hogy a bizottság a bemutatástól számított záros — 30 napi — határ­idő alatt a tudomásulvételről nem nyilatkozik. A bemutatott jogügylet tudomásulvétele vagy annak megtagadása jogorvoslattal megtámadható. A fellebbezés fölött végső lókon az OFB dönt (Ft. 25. §-a). E döntés formailag ugyan bírói tény, lényegileg azonban szintén közigazgatási aktus. Végeredményben tehát úgy a~ elidegenítés lehetősége, mint a jogutód személye is hatósági jóváhagyástól függ, Vagyis: a mező­gazdasági ingatlan elidegenühetése a magánjogi jogosultság rendes tartalmából kö;jogi elemekkel telített privilégiummá változott át. E^el a mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogának törvényes tartalma kisebbedett. Az államot illető elővásárlási jog tehát a mezőgazdasági ingatlan tulajdonát megszorító törvényes intézmény és a tulaj­donos nézőpontjából dologi jogképességének korlátja. Ez a jog­képességi korlát telekkönyvileg feljegyezhető (1920: XXXVI. tc. 16. §), azonban ez a feljegyzés nem szükséges. E jogképes­ségi korlát akkor is hat. ha a feljegyzés elmaradt. Hat a harmadik jóhiszemű telekkönyvi szerzővel szemben is. (Arg. 1920: XXXVI. tc. ió. §). Ha ugyanis az elővásárlási jogot a telekkönyvbe bejegyezni nem kell, ha az a telekkönyvi

Next

/
Oldalképek
Tartalom