Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 7. szám - A földbirtokreform hatása a dologi jogra
A FÖLD BIRTOK REFORM HATÁSA A DOLOGI JOGRA. 355 kapcsolatos kedvezményes szerzések a rendes magánjogot létesítő vagy változtató jogi tények keretén kívül esnek. Az 1920 : XXXVI. tc. 2. §-a kijelenti, hogy juttatást senki sem követelhet (2. §). Mindkét törvény részletesen intézkedik arról, ki kaphat kedvezményes ingatlant, ki nem (1920. évi XXXVI. tc. 1., 2., 3. §-ok, 1924. évi VII. tc. 2. §-a stb.). Ezek pedig szembetűnővé teszik, hogy a földbirtoktörvényeken sarkalló hatósági juttatás a kedvezményest nem magánjogi forgalmi ügylet alapján, hanem végeredményben hatósági közigazgatási diszkréciótól függő privilégium útján juttatja a kedvezményes dologbeli jogosultsághoz. De a törvény rendelkezésénél fogva a kedvezményes dologbeli jogosultságainak tartalma is tetemesen szűkebb, mint más, tisztán magánjogi tényen sarkalló dologbeli jogosultságoké. Amidőn ugyanis az 1920 : XXXVI. tc. 76. §-a azt rendeli, hogy a kedvezményes ingatlanok a szerző fél javára a bekebelezéstől számított 10 éven belül csak az OFB. hozzájárulásával idegeníthetők el, amidőn ugyané törvényes rendelkezés az ily ingatlanok terhelését és végrehajtás alá vonását is csak lényeges megszorításokkal engedi meg, ezzel a kedvezményes ingatlan tulajdonjogának az első 10 év tartalmára oly törvényileg megkülönböztetett és megszorított tartalmat ad, mely a tulajdonos javára kedvező kiváltság jellegével bír. Ezen az sem változtat, hogy e kiváltság feltétlenül csak az állam által juttatott ingatlanokra áll, más által juttatottakra pedig csak az OFB. által kiköthető. A családi birtok és az osztatlan családi birtok tekintetében ez a törvényes kiváltság az 1920 : XXXVI. tc. 74. és 75. §-ai szerint még fokozódik és örökjogi kiváltságokkal is bővül. Hasonló kiváltságot biztosít a vitézi telekről szóló (6650/1920. M. E. sz. rendelet) a vitézi telekkel kitüntetetteknek. Az 1920 : XXXVI. tc. 77. §-a ezt a jogképességi kiváltságot is állandósítja. Arról, hogy a most említett jogképességi kiváltságok telekkönyvi feljegyzésre szorulnak, a törvény 70. £-ában szól. Megszűkül főleg azért, mert a földbirtoktörvény és a földbirtoknovella itt megbeszéli rendelkezései útján a mezőgazdasági ingatlanok ingyenes és i'isszterhes ügyleti forgalma külsőleg is megszűnik magánjogi joggyakorlásnak lenni és hatósági ellenőrzés, Valamint hatósági jóváhagyás alakjában jelentkező tehát a hatóság diszkrécionarius jogkörétől függő privilégiummá változik át. }. Már ez is a dologi jogképesség igen tekintélyes megszűkülése.