Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A 8888/1927. M.E. számú lakásrendelet aktuális kérdéseiről

SZEMLE. itt és a fővárosban, Tallinn (Reval)-ban szoktak, lefolyni a gyűlések. Az idén csupa alkotmányjogi kérdések tették ki a tárgysorozatot. Így «Az államgyűlés jogi természete és funkciói*, «Az államgyűlés munkarendje**, «Az államvén (riigivanem) hivatalának jogi természete és funkciói o, «Az elnöki intézmény bevezetésének kérdése Észtországban» és «A bírói hatalom intézménye az alaptörvényben*. Az első kérdésnek referense Csekey István dr., dorpati egyetemi tanár volt, aki előadásában arra az eredményre jutott, hogy az észt áílamgyűlés (riigikogu) egy állandó kollegiális államszerv, amely a népképviselőkből áll és amelynek funkciója, az alkotmányban megjelölt feladatoknak az ellátása. Funkciói két főcsoportra oszthatók, ű. m. törvényhozásiakra és közigazgatásiakra. Az előbbiek három olva;ásban, az utóbbiak egy olvasásban történnek és «határozatok» néven szérepelnek. Csekey professzor már az előző két jogászgyűlésen is két referátummal működött közre «A törvények kihirdetése az alkotmány szerinti és «Az észt rendeleti jog» címmel. — Az államterület sérthetetlenségének és az államhatalomnak fokozottabb védelméről szóló francia törvén/javaslat. A francia kormány javaslatot terjesztett a kamara elé, amely a Code pénale-nak és az 1881 július 29-iki törvénynek az állam biztonságára vonatkozó rendelkezéseit volna hivatva kiegészíteni, üldözés alá vonván minden olyan cselekményt, amely Franciaország területének sérthetetlensége ellen irányul vagy pedig azt célozza, hogy valamely terület, amely felett ezidőszerint Franciaország gyakorol hatalmat, ez alól a hatalom alól elvonassék (Projet de loi ayant pour but de rémprimer les atteintes á l'intégnté du territoire national ou á l'autorité de la Francé sur les territoires oü cetté autorité s'exerce.) — A halálbüntetés eltörlésére vonatkozó francia törvényjavaslat. Durafour képviselő és társai javaslatot terjesztettek a kamara elé, amely a halálbüntetés helyett életfogytiglani kényszermunka alkalmazására irányul. — A nőknek az esküdtszékbe való felvétele Franciaországban. Baranton képviselő javaslatot terjesztett a francia kamara elé, amely arra irányul, hogy az esküdtszékből a nők se legyenek kizárva. Indokolásul hivatkozik arra, hogy nők által elkövetett bizonyos bűncselekményeknél azt a mérlegelést, amelyre az esküdt van hivatva, csak a női érzelemvilágot ismerő női esküdt végezheti tökéletesen. Hivatkozik továbbá arra, hogy az 1919 október ió-iki bili óta Angliában és 1920 október 16 óta Skóciában is bebocsátották a nőket az esküdtszékbe. — A kereskedelmi tulajdonra vonatkozó törvény reformja Franciaországban. Az 1928 március 17-iki törvény szerint bármelv kereskedelmi vagy ipari célra szolgáló helyiség bérlője, akinek bérlete 1928 június 30-ika előtt lejár és őt a bérleményből való kivétel veszélye fenyegeti, egyezségi tárgyalás kitűzését kérheti az illetékes hatóságtól, amely határnapot tűz ki és arra a bérdeadót megidézi. A hatóság tárgyalás eredményéhez képest megállapítja annak a kártérítésnek az összegét, amelyre az iparos vagy kereskedő kiűzetése esetében igényt tarthat. A hatóság egyidejűleg kimondja, hogy a helyiségnek végrehajtás útján való kiürítése három hónap alatt foganatosítható áltól a naptól számítva, amelyen a kártérítési összeg az iparos vagy kereskedő kezéhez lefizettetett. Az átmeneti időre szóló bért a bíróság állapítja meg, amelynek le nem fizetése esetére rövid határidő alatt való kitételnek van helye.