Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A 8888/1927. M.E. számú lakásrendelet aktuális kérdéseiről

SZEMLE. 327 adminisztratív képességeit érvényesíteni. Egyéniségének nyíltsága és meleg­sége mindig vonzóvá tette a bíróság vezetőjével való érintkezést pályatársai, az ügyvédek és felek számára. A megfelelő egyént a megfelelő helyre ! — elvét kitűnően szolgálta igazságügyi kormányunk, midőn dr. Lukáts Jenő személyére bízta a budapesti kir. Törvényszéket. Melléje segítőtársul másod­elnökké az igazságügyi kormány dr. Petőcz Gyulát, a budapesti kir. ítélő­tábla bíráját nevezte ki. — Dr. Schuster Rudolf, a Szabadalmi Felsőbíróság elnöke ebből az állásából visszavonul, miután magát ezt a bíróságot tudvalevőleg beolvasz­tották a Kúriába. Dr. Schuster Rudolf olyan rátermettséggel és olyan kiváló szakismerettel töltötte be pozícióját, hogy az ő személyének ily elvesztésére tekintettel mindenesetre fájlaljuk az egész szervezeti átalakulást, — a nél­kül, hogy egyébként állást akarnánk foglalni egy szakbíróságnak a rendes királyi bíróságok körébe bevonása ellen. Dr. Schuster Rudolfban legelső­rangú a szabadalomjogi specialista mellett ugyanolyan mértékben becsüljük a hiteljog, sőt az általános magánjog tágabb területeinek művelőjét is. Mint döntvénytárszerkesztő, mint a praxis kommentálója és azonfelül, cikkeiben is sokoldalú, bátor, szókimondó és főleg: az anyagi igazságért a formákkal szemben mindig síkraszálló férfiként szerepelt előttünk. Sokaknak mintája lehet abban, hogy elementáris jogérzettel tudja az érdemileg helyest a hely­telentől megkülönböztetni. Tudni a kérdés pro-ját és contra-ját, az ő szá­mára nem eredményezi az elfásultságot, a döntés tartalma iránt közömbössé­válást. Főleg a valorizációs harcba szólt bele újra meg újra az utolsó években és kétségtelenül igen nagy része van abban, hogy a bíróságokon az átérté­kelési velleitások végül mégis jóakaratú megértésre találtak és túlsúlyra jutottak. Propagandája még az 1928: XII. tc.-re is hatással volt egyes pontoknak kapuzárás előtti megjavításában. De éppúgy exponálta magát, sokszor sikerrel, egyébfajta, szűkebbkörü kérdésekben is. A magyar judi­katúra beható ismerete mellett a német és más külföldi jogok ritka tudását is értékesíti. Reméljük, hogy kitűnő szakirodalmi munkásságát, amely egy­ben tett és példaadás, lankadatlanul tovább folytatja és egyébként is módunk lesz az ő működésével minél sűrűbben találkozni. — A% első magyar ügyvédnő. A napokban vizsgázott le dicsérettel és vétetett fel a budapesti ügyvédi kamara tagjai közé dr. Vági Józsefné dr. Ungár Margit, — az első nő, aki Magyarországon ügyvédi képesítést szer­zett és ügyvédi gyakorlatba fog. Őszintén szerencsét kívánunk neki úgy ahhoz, amit elért, mint ahhoz is, amit praxisával a jövőben elérni óhajt. Egyébként pedig elszemlélődünk a dolognak elvi jelentősége fölött. Tudva­levőleg az 1018/1919-es egyetemi év volt az egyetlen, melyben hazánk jogi karaira nők beléphettek. Utóbb már csak az akkor belépettek folytathatták le tanulmányaikat, de az újabb női jelentkezők előtt a sorompót újra lebo­csátották s az ma is zárva van. Hallomásunk szerint legfeljebb egy fél­tucatnyi nő folytatta végig a stúdiumot, akik számára most dr. Ungár Margit az ügyvédvizsgáló bizottság és a kamara előtt kivívta a szabad belépést. Végeredményében az érdekeltek elenyésző számára tekintettel társadalmunk is, ügyvédségünk is különösebb átalakulás és megterheltetés nélkül jutnak tehát ehhez a modern jelleghez, hogy nálunk «nő is lehet ügyvéd», De remélhetőleg hozzá fog járulni dr. Ungár Margit és néhány nőtársa, akik még követhetik, ahhoz, hogy későbbi évek vagy esetleg évtizedek női számára már könnyebben és véglegesen megnyíljanak a praktikus jogászat kapui Magyarországon is. — A hoss\ú terminusok betegsége a budapesti központi járásbíróságon

Next

/
Oldalképek
Tartalom