Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei

286 Dí KUNCZ ÖDÖN. az elköltött pótbefizetés pótolása nélkül is; c) a taggyűlés abban az esetben, ha nincsen szükség a veszteségek fedezésére, a pótbefizetések visszafizetését bármikor elrendelheti és végre d) a társaság felszámolása esetében a felosztás alá eső vagyonból mindenekelőtt ezt a pótbefizetést kell a tagoknak visszaszolgáltatni. 2. Nagy mértékben fokozza a kft. ellenállóképességét és elaszticitását az a körülmény, hogy a T. teljes szabadságot biztosít a társasági szerződésnek a tekintetben, hogy a tagokat a törzsbetét és pótbefizetések beszolgáltatásán kívül a legkülönbözőbb mellékszolgáltatásokra is kötelezze. 3. Ugyancsak a vállalat érdekét tartják szem előtt azok a rendelkezések, amelyek lehetővé teszik, hogy bírói ítélettel bevonassák olyan tagnak üzletrésze, akinek bennmaradása a társaság célját meghiúsítaná, hogy a már feloszlott kft.-ot egyszerűen tovább folytassák olyan esetekben, ha a csőd a közadós kérésére kényszeregyességgel szűnt meg vagy a társaság egyesülés céljából oszlik fel és a tervbevett egyesülés meghiúsul. Ide sorolható a T.-nek az a rendelkezése is, hogy olyan esetben, midőn a kisebbség vagy egyes tagok a társaság bírói felosztását keresettel kérik, a bíróság a vétkes tag kizárásával veheti elejét a társasviszony megszűnésének. 4. Igen nagy nehézségeket okozott és a társaságnak valóságos megbénulására vezetett a német praxisban az a körülmény, hogy a német törvény nem intézkedik arról, hogy szavazategyenlőség esetében milyen eljárást kell követni. Nézetem szerint e tekintetben teljesen elégséges, ha a törvény a társasági szerződés kötelező tartalmaként csupán azt írja elő, hogy a társasági szerződés intézkedjék arról, hogy szavazategyenlőség esetében milyen legyen az eljárás. VIII. Végezetül azzal a nálunk különösen aktuális kérdéssel kívánok foglalkozni, hogy milyen módon kell megkönnyítenünk a kisebb rt.-oknak és szövetkezeteknek kft-gá való átalakítását. Hiszen ez a főszempont, amely a kormányt (Aranymérleg-rendelet 24. §) és a törvényhozást (1925 : IX. tc. 12. §) a kft. meghonosítására késztette. Ha rövid áttekintést akarok nyújtani az átalakulással felszínre vetett problémák megoldása felett, különösen a következőkre kell a figyelmet felhívnom : 1. Az átalakulás megkönnyítendő olyan módon, hogy elengedjük az átalakuló rt. vagy szövetkezet felszámolását és csupán a kft. átalakulásához szükséges enyhe előfeltételek megtartásához ragaszkodunk. E mellett biztosítjuk az átalakulás alkalmával a teljes adó- és illetékmentességet és áttörjük a tagmaximumot