Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPELVEI. 277 eszközt lát benne a nagyközönség távoltartására, de igyekszik egyúttal minden jogos aggályt el is oszlatni, minthogy örökösödés esetében megengedi az üzletrészeknek felosztását; elejti a tagmaximumot olyan esetben, amidőn három éven belül részvénytársaság vagy szövetkezet akar átalakulni kft.-gá és végre felhatalmazza a kereskedelmi minisztert, hogy a tagok legmagasabb száma tekintetében indokolt esetekben kivételt tegyen. Tervezetemnek ezt a rendelkezését a kritika nem kifogásolta. Viszont én nem látnék abban valami nagy veszedelmet, ha a törvény erről a kérdésről egyszerűen hallgatna. Hiszen a kereskedelmi törvény a közkereseti és betéti társaságnál sem állít fel tagmaximumot és mégsem tapasztalhatjuk az életben azt a jelenséget, hogy a nagyvállalkozás e társasági formákkal visszaélt volna. Ad 3. A nyilvános számadásra kötelezés ellenkezik a kft. lényegével. Feleslegessé teszi az a körülmény, hogy az üzletrész nem forgalomképes értékpapír és a társaság elvileg távoltartja magát a tőkepénzesektől. Éppen ezért nem lehet azt a társaság terjedelmével összefüggésbe hozni. A nyilvános számadásra kötelezésnek — tekintet nélkül a vállalat terjedelmére — csak olyan vállalatoknál lehet helye, amelyek a nagyközönség szélesebb körére terjesztik ki üzleti tevékenységüket. A T. ezt a kötelezettséget megállapítja a bankügyletekkel, szállítmányozási, fuvarozási, beraktározási és kézizálogüzlettel foglalkozó kft.-okkal szemben és egyben felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert arra, hogy a nyilvános számadás kötelezettségét egyéb üzletágakkal foglalkozó vállalatokra is kiterjessze. Ad 4. A T. a kft.-nak csak egy szükségképpeni szervét ismeri: az ügyvezetőket, a társaság törvényes képviselőit. Ennél a társaságnál u. i. nem lehet a közkereseti társasághoz hasonlóan magukat a tagokat képviselőknek nyilvánítani. Szükség van külön képviselő szervre, amely biztosítja az ügyvezetés folyamatosságát és a tagokra nézve is azt az előnyt jelenti, hogy részt vehetnek a vállalkozásban a kockázat korlátozásával és az ügyintézés gondja nélkül. A T. a taggyűlés és az ellenőrzés megszervezését elvileg a tagok szabad belátására bízza. A társasági szerződés ugyanis helyettesítheti a taggyűlést a tagok írásbeli szavazásával és az ügyvezetés ellenőrzését rábízhatja közvetlenül magukra a tagokra is. Ez azonban csak a kisebb taglétszámú társaságra áll. Mert a T. legújabban átdolgozott szövege szükségesnek tartja, hogy a belső autonóm ellenőrzés kérdését a nagyobb taglétszámú és nagyobb tőkével dolgozó kft.-nál kényszerítő