Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPELVEI. 27 I csodálatos ruhát szabott a részvénytársaság testére, amelyben nemcsak az egészen jelentéktelen kis vállalatok, hanem a gazdasági nagyhatalmakként elénk meredő mammuth-vállalatok is teljesen kényelmesen — talán túlságosan is kényelmesen — érzik magukat. Az aranymérleg-rendeletnek alaptőkeminimumát — amelyet a pénzügyminiszter tetszészszerinti alacsonyságra csökkenthet — önmagában nem lehet úgy beállítani, hogy a mi részvényjogunk is elérkezett ahhoz a nehézkességhez és komplexitáshoz, amellyel csupán a nagyvállalkozást lehet megterhelni, és ennélfogva a kis- és középvállalkozás megkönnyítése végett elkerülhetetlenné vált egy olyan vállalkozó forma megteremtése, amely — bizonyos előfeltételek mellett — a korlátolt felelősség előnyét az alapítás és működés költségessége és nehézkessége nélkül is biztosítja. Hogy mennyire szervesen összefügg a kft. behozatala a szigorú részvényjogi szabályozással, annak legújabb csattanó bizonyítéka Hollandia mai részvényreformmozgalma. A hollandus törvényelőkészítők az angol priváté company és a német Gmbh. meghonosításának gondolatát azon az alapon vetették el, hogy az új hollandiai részvényjog is annyira liberális és engedékeny fog lenni, hogy egy még egyszerűbb, korlátolt felelősségű vállalkozó forma megteremtése teljesen szükségtelennek mutatkozik. És én nem is fogom fel a törvényhozásnak (1925 :.1X. tc. 12. §) és a kormánynak a kft. meghonosítására irányuló elhatározását másként, mint az első határozott lépésként a komoly rés?vényreform irányában. Legyen meg már előre is az a keret, amelyben azok a kisés középvállalatok, amelyek nem bírják el a jövőbeli részvényjog szigorát — elhelyezkedhessenek. 2. Ha feltételezzük, hogy a részvényjog reformja nálunk is meg fogja teremteni a részvényjogi forma komoly és nélkülözhetetlen biztosítékait, akkor fenntartás nélkül csatlakozhatunk azokhoz, akik a kft. meghonosítását elkerülhetetlenül szükségesnek tartják. Mert kétségtelen, hogy a Kt-ben taxatíve felsorolt négy kereskedelmi társasági forma nem képes a mai gazdasági szükségleteket teljes mértékben kielégíteni. Nem beszélve a korlátolt felelősségű szövetkezetekről, — amelynek alapszerkezetével is ellenkezik, hogy akár az individualista, akár •a kapitalista társas vállalkozás eszköze legyen, — jelenleg a részvénytársaság az egyetlen társas forma, amely bármely célra alakulhat és a korlátolt felelősség gazdasági előnyeit minden egyes tagja javára biztosítja. Önmagában azonban nem felel meg a gazdasági élet szükségleteinek, mert indokolatlan a nagyközönség védelmét célzó szabályok előírása az olyan vállalatnál, amely-