Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. lépett szokások értelmében a feleknek azt a fuvardíj különböze­tet kell elszámolniok, amely a tényleges rendeltetési állomás irányában a paritásos és a (eladási állomás között fennáll. Amennyiben tehát a valósággal felmerült fuvardíj több, mint amennyi lett volna, ha az áru a paritásos állomásról szállíttatott volna a tényleges rendeltetési állomásra, úgy ezt a többletet az eladó a vevőnek, ha pedig a felmerült fuvardíj kevesebb, mint amennyi lettt volna a paritásos állomáson való feladás esetén, a megtakarított fuvardíjat a vevő az eladónak köteles megtéri­téni. Röviden kifejezve, a fent idézett szabály azt az elvet álla­pítja meg,, hogy a paritásos eladás esetén, ha a továbbfuvaro­zás iránya meg nem állapíttatott, a vevő sem több, sem kevesebb fuvart nem visel, mint amennyi az árunak a paritásos állomás­ról a rendeltetési állomásra való szállításával merült volna fel (3722/1925). Ez a szerződési határozmány: «állomás ab Szob vagonba rakva» azt jelenti, hogy Somogyszob a teljesítés helye. Ha az eladó más helyről adja fel az árut, a teljesítési helytől történt eltérés összes következményeit köteles viselni, így azt a fuvardíj különbözetet is, amely az árunak 15 tonnás kocsik helyett 10 tonnás kocsikban való szállítása folytán merült fel, amennyiben a teljesítési hely vasúti állomásán 15 tonnás kocsit lehetett volna, a tényleges feladóállomáson azonban ilyent nem lehetett kapni. Az eladó nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy nem volt szer­ződésileg kikötve a 15 tonnás kocsikban való szállítás, tekintve, hogy a fuvarozás módja és a fuvareszköz megválasztása iránti rendelkezés a vevő joga és különben is általában szokásos az olcsóbb díjtétel alá eső 15 tonnás vasúti kocsik használata (l 763/1926). A% azonnal teljesítendő ügyletet is záros határidőre kötött­nek kell a szokások értelmében tekinteni és nincsen alapja an­nak a felfogásnak, mintha a késedelmi következményeket a szer­ződéshez hű fél nem vonhatná le nyomban és feltétlenül a tel­jesítésre megszabott határidő leteltével prompt ügylet esetéjj. A szokások 65. és következő §§-ai ugyanis a késedelmi követ­kezmények és ezek érvényesítésének feltételei tekintetében nem tesznek különbséget azonnal teljesítendő és egyéb ügyletek között :2 386/1926). Budapesten kívül azonnal teljesítendő ügylet esetén az eladó számára nyolc napnak kell a teljesítésre rendelkezésre állania. Amennyiben tehát a vevő az ügylet megkötése után kijelenti, hogy fizetni csak a kötlevéllel ellenkező módon haj­landó és csak néhány nap elteltével áll el ettől és jelenti ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom