Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. joggyakorlatból az alábbiak ismertetését tartjuk elengedhetetlennek. A felújítási tartalékalap a beszerzés céljára szükséges összeg nagyságához képest javadalmazható adómentesen (4375/1927). Családi részvénytársaságoknál a tagok részére juttatott ingyenes előnynek minősül a magánjogi kötelezettség nélkül nyújtott szolgáltatás (23,550/1926). Nyilvános számadásra kötelezett vállalat jogosult külföldi valutatartozásainak értékelésénél a mérlegzárás napján túl bekövetkezhető értékemelkedést is számításba venni és erre is tartalékolni (3617/1926). Újonnan alakult részvénytársaság az első évi mérlegben kitüntetett árukészletét vagy beszerzési árban vagy a forgalmi érték 80 %-ával köteles felvenni és nem igényelheti azt a kedvezményt, hogy árukészlete •egy részét előző évi beszerzési árban értékelhesse (2646/19261. Felújítási tartalékot a mérlegen kívül adómentesen képezni nem lehet (15,392/1924). Felújítási (értékcsökkenési) tartalékalapot a társulati adó alá eső minden társaság alkothat (14,842/1925). Külföldi valutatartozásokra nemcsak nyilvános, de rejtett tartalékot is lehet adómentesen létesíteni (19,122/1925). Külföldi valutatartozásnak a mérlegben az előző évi koronaértékkel történt átvezetése által akkor sem keletkezik adóköteles titkos tartalék, ha a magyar korona értékének időközi emelkedése, illetve ar illető külföldi valuta időközi romlása mellett ez a külföldi tartozás a mérlegkészítés idejében már kisebb magyar koronaösszeget képvisel (16,650/19261. A vállalat átmeneti tételként csak az üzletévről szereplő adóhátralékot veheti fel, amennyiben e tényleges kincstári tartozásnál magasabb összeget vesz fel, ez a többlet még akkor is tartaléknak minősül, ha a többlet előző vagy következő évi adótartozás fedezésére szolgál 13620/19261. A valutáris tartozások és követelések értékelésénél mutatkozó burkolt tartalékolás adó alá nem vonandó (9291/1925l. A felújítási tartalékalap mérve szempontjából a vagyontárgyakban az üzletév folyamán bekövetkezett veszteség nagyságát a kincstár megállapításával szemben a vállalat tartozik igazolni (5752/1925). Csak tényleg létező vagyontárgyak értékcsökkenésére és felújítására lehet' tartalékolni 15233/1926). A tartalékalapokat az adókötelezettség szempontjából külön-külön kell elbírálni. Az adómentes tartalékalapok kummulálása nincsen megengedve, vagyis nincs lehetősége annak, hogy amidőn a vállalat valamely tartalékalapra nézve az adómentesség legfelső határát nem merítette ki, a különbözetet egy másik olyan tartalék javára tudja be, amelynél az adómentes tartalékolás legfelső határát túllépte /8070/1927). Az adóalap megállapításánál kimondotta a bíróság, •hogy felpénz fogalma alá esik társaságok egyesülése esetében