Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 4-5. szám
246 BÍRÓI GYAKORLAT. A 836/1927. 1. M. sz. leirat 132—33.) szerint kiskorúnak örökbefogadását rendszerint nem lehet olyan tennivalónak tekinteni, amelynek elhalasztásából a kiskorú kár háramolhatik és így az 1877 : XX. tc. 67. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az anya, mint természetes és törvényes gyám a gyámhatóság intézkedése (t. i. az anyának t. és t. gyámi tisztében megerősítése) előtt is megteheti a kiskorúak érdekében a halaszthatatlan tennivalókat, az örökbeadó anya, mint t. és t. gyám részéről gyermkeinek örökbefogadása tárgyában kötött szerződésre rendszerint nem alkalmazható. A 153,366/1927, B. M. sz. körrendelet (18.) Közvetett adománygyűjtésnek minősíti a jótékonycélú hangversenyek és előadások jegyeinek árusítását is és az árusítás, továbbá az abból •befolyt bevétel elszámolásának módját részletesen szabályozza. Az Országos Testnevelési Tanács III. szakbizottságának 2067 1926. sz. rendelete (3.j szerint a leventék leventekötelezettségüknek állandó lakóhelyükön ''munkahelyükön) tartoznak ele.get tenni; indokolt kérelemre azonban meg kell engedni, hogy a levente ezt a kötelezettségét máshol teljesíthesse. A 7994 1927. V. K. M. sz. rendelet szerint (12.) a párbér tisztán polgári házasságban élő akár tiszta katholikus, akár vegyes párokból követelhető; házasságon kívül élőktől azonban nem szedhető párbér. A M. KIR. KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG PÉNZÜGYI OSZTÁLYÁNAK JOGGYAKORLATA AZ 1027. ÉVBEN. Irta : SÁRFY ALADÁR. Az 1924. évi IV. tc.-ben a pénzügyminiszter felhatalmazást nyert arra, hogy a bevételek fokozása céljából a közterhek mérvén változtatásokat eszközölhessen és a pénzügyi törvényekről olyan Hivatalos Összeállításokat adjon ki, melyek az érvényben levő törvényektől eltérő rendelkezéseket is tartalmazhatnak. A pénzügyminiszter ezen felhatalmazással élt és a közterhek egyes csoportjaira nézve az érvényben levő jogállapotot összefoglalva új ú. n. Hivatalos Összeállításokat adott ki. Ezen összeállításokkal egyrészt azt a célt akarta szolgálni, hogy az utolsó évek különböző törvényes rendelkezéseit egymással összhangba hozva, az előző évek jogbizonytalanságát megszüntesse, másrészt, hogy a megváltozott viszonyok a pénzügyi törvények rendelkezéseiben a jogkereső közönség érdekei szempontjából is kifejezésre jussanak. A részben megváltozott pénzügyi ren-