Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 23? E felfogás azonban ellentétben van a 587. § 1. bekezdé­sével. Ha vádlott csak a bűnösség kérdésében él perorvoslat­tal: úgy a minősítés és büntetéskiszabás kérdésében a felsőbí­róság csak hivatalból (B. P. 385. § utolsó bek.) gyakorolhat revíziót. Az ide vonatkozó rendelkezések perorvoslattal megtá­madottaknak nem tekinthetők. Ez a felfogás nyilatkozik meg a K. újabb gyakorlatában. E gyakorlat szerint ugyanis, ha vádlott az elsőbíróság ítélete ellen csupán a bűnösség megállapítása ellen fellebbezett, úgy a másodbíróság helybenhagyó ítélete " ellen sem a B. P. 38$. § 1. b) pontja, — sem a B. V. 18. §-ának nem alkalmazása miatt perorvoslattal nem élhet (B. J. T. LXXIX. ióo. l.j. B. P. N. 35. §. E § alapján megsemmisítésnek akkor van helye, ha az alsóbíróságok ítéletében foglalt ténymegállapítás hiányos. Egy kettős házasság.miatti ügyben tényállásként volt meg­állapítva, hogy vádlott első házasságának felbontása iránt házas­sági bontópert tett folyamatba, neje nevében ügyvédi megha­talmazást hamisított, a meghatalmazást a bontóperben felhasz­nálta s az ekkép lefolytatott bontóper eredményekép a bíróság a házasságot felbontotta. A K. a jelen § alapján az alsóbírósá­gok ítéletét megsemmisítette s a B. P. 7. §-a alapján az eljá­rás felfüggesztését rendelte el, mert az alsóbíróságok ítélete nem tartalmaz ténymegállapítást az iránt, hogy vádlott második házassága semmisnek nyilváníttatott-e s az első házasság fenn­áll-e (B. J. T. LXXIX. 153. í.); Ebben az esetben azonban a tényállás teljesen tisztázva volt. Hogy valamely házasság semmis-e vagy nem : tisztán jogkérdés, melyet a büntetőbíró is eldönthet. B. P. 44g. § 3. pont. Figyelmet érdemel a döntés, hogy az időközben megadott felhatalmazás oly nóvum, melynek alap­ján a főmagánvádra lefolytatott alapperből kifolyólag újralélvé­tel tehető folyamatba (B. J. T. LXXIX. 75. 1.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom