Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

ioó BIROI GYAKORLAT. Perképesség és törvényes képviselet. A rt. perbeli jogképessége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy követeléseken kívül egyéb vagyona nincs, működést nem fejt ki, üzlethelyiséggel és tisztviselőkkel nem rendelkezik (IV. 115/1927, Pd. XII. 87). Ha a fellebbezési határidő lejárta előtt az alperes ellen csőd nyittatott és a kereseti követelés bejelentés alá esik, egyedül a tömeggondnok jogosult a fellebbezés beadására, az addigi ügyvéd tehát fellebbezéssel nem élhet. Ez akkor is áll, ha a csődválasztmány őt a tömeg képviseletére felhatalmazta ugyan, ez a felhatalmazás azonban a választmány alakulása körüli szabálytalanság miatt megsemmisíttetett és nem pótoltatott. Ilyen esetben az ügyvéd az okozott költség viselésére kötelezendő. (VII. 3764/1926, Pd. XII. 64). A vagyonfelügyelő nem törvényes képviselője ugyan a csődönkívüli kényszeregyesség alatt álló félnek, mindazonáltal az adós ellen kielégítési végrehajtást elrendelő végzést a vagyonfelügyelőnek is kézbesíteni kell, ennek elmulasztása esetében pedig a vagyonfelügyelő fel folyamodását akkor is el kell fogadni, ha azt az adós részére történt kézbesítéstől számított 8 nap eltelte után adja be (V. 826/1926, Pd. XII. 40). A pervitelre való törvényes felhatalmazás hiánya is a Pp. 180. § 6. p. szerinti pergátló körülmény fogalma alá esik (VII. 9091/1926). Helyes álláspont, amely Magyary tanításának is megfelel (ellenk. Pd. XII. 4). Ugyanezen határozat szerint a tömeggondnok által 6 hónapon belül ugyan, de felhatalmazás nélkül indított megtámadási keresetnek az a hiánya, hogy a tömeggondnoknak a perindításra a törvény által megkívánt meghatalmazása nem volt, a hat havi elévülési időn túl kapott utólagos felhatalmazással pótolható. Ez a kérdés ugyancsak vitás (1. Pd. X. 86). Pertársaság és beavatkozás. Ugyanarra a dologra több önálló követelés erejéig eszközölt foglalás esetében a végrehajtatok között nincs olyan kapcsolat, amelynél fogva a tulajdoni igényper rájuk nézve csak egységesen volna eldönthető,-miért is az I. b. ítélet ellen az egyik alperes által beadott fellebbezés a nem fellebbező alperesek érdekében is beadottnak nem tekinthető (V. =5141/1926). Ez megfelel az állandó gyakorlatnak. , •