Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. *7$ MD. 84). Érdekes, hogy a gyakorlat ezt a tételt nem alkalmazza az átvállalt adók késedelmes fizetésére; nyilván, mert ezzel a haszonbérlő nem vont el semmit a haszonbérbeadó elől (PHT. 137). 30. A szolgálati s^er^ődés fogalmához nem szükséges a munkabér időszakossága. Ezért például a házvezetőnőnek halál esetére juttatást biztosító szerződés szolgálati szerződés. Ehhez képest a házvezetőnő szolgálata ellenértékének megállapítását kérheti, ha közte s gazdája közt ágyassági viszony állt is fenn. mert a követelés nem az ágyassági viszonyból származik (7317/1925, MD. 41). A hitelező (elfogadási) késedelmével függ össze az állandó bírói gyakorlatban megnyilvánuló az a jogszabály, hogy a bíróság a szolgálati viszonyt — még ha azt a munkaadó szabályellenesen is szüntette meg — nem mondhatja ki fennállónak és a munkaadót nem kötelezheti akarata ellenére arra, hogy elbocsátott alkalmazottját szolgálatába újból felvegye; hanem a szabályellenesen elbocsátott alkalmazott a munkaadó jogtalan elbocsátó ténye alapján csak kártérítést követelhet. Ezért a szolgálatból szabálytalanul elbocsátott (létszámból szabálytalnnul törölt) alkalmazott, ki az e miatt neki járó kártérítés helyett kárának mértékére való tekintet nélkül tényleges szolgálati illetményeinek folytatólagos kifizetését követeli, nem tagadhatja meg a tényleges szolgálat teljesítését akkor, ha a munkaadó az előbbi állapotot helyreállítani kész és az illetmények fizetése ellenében a tényleges szolgálat teljesítését követeli (4641/1926, MD. 82). Az alkalmazott nyugdíjigényéi nagyban biztosítja az az állandó bírói gyakorlat, amely szerint a munkaadót a nyugdíjfizetés kötelezettsége akkor is terheli, ha az alkalmazottak részére önálló jogalanyisággal bíró nyugdíjintézetet létesített. Ilyenkor a munkaadó a nyugdíjintézet mellett, mint közvetlen adóstárs, egyetemlegesen felel (4641/1926, MD. 11). Már fentebb (17. p.) történt említés arról az érdekes esetről, hogy az alkalmazott halála esetére szóló özvegységi végkielégítés külön kikötés nélkül nem terjed ki öngyilkosság esetére. 31. A tiltott cselekmények körében rég ismert jogszabály, hogy a függő helyzetben levő sértettnek beleegyezése a személye ellen elkövetett bántalomba nem zárja ki ennek jogellenességét (Mtk. 1716). Helyesen hangsúlyozza azonban a Kúria, hogy ez csak akkor áll, ha a sértő a sértett függő helyzetének kihasználásával (tisztességtelen befolyásolással) járt el. Magában tehát az a körülmény, hogy valaki a szolgálatában álló kiskorúval nemi viszonyt kezdett és ez a gyermekszülés 12*