Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám

A FELSŐHÁZ. 75 jogával felruházott hercegi, grófi és bárói családoknak felsőházi tagok választására jogosult tagjai; 2. a vármegyei és a városi törvényhatóságok; 3. a mezőgazdaságnak, az iparnak es a kereskedelemnek, a tudománynak, a művészetnek és a közművelődésnek, s általában a különböző élethivatásoknak ebben a törvényben meghatározott szervezetei és intézményei. Mindhárom kategóriára érvényes jogszabály, hogy a választás tíz évre szól, de a megválasztott tagok fele sorshúzás útján öt év elteltével kilép. Csak olyan magyar állampolgárt lehet megválasztani, aki életének 35-ik életévét betöltötte. Eszmerokonságnál fogva vetem fel itt a kérdést, hogy a nők megválaszthatók-e a mi felsőházunk tagjaivár Az első Tomcsányi-féle törvényjavaslat szerint csak a férfinemhez tartozó állampolgárok lettek volna megválaszthatok, ez a megszorítás azonban a második, Pesthy Pál-féle törvényjavaslatból s magából a törvényből is kimaradt, még pedig az indokolás szerint azért, mert a javaslat nem akarta a lehetőségét kizárni annak, hogy a nők felsőház tagjaivá is megválaszthatok legyenek. Ez alul azonban a törvény 13. §-a kivételt állapít meg az örökös főrendiházi tagsági joggal bíró főnemesi családokra nézve, melyeknek csak férfitagjai választók és választhatók. A főnemesi családok választásra jogosult tagjairól névjegyzéket kell készíteni. Ebbe csak az vehető fel, aki életének 24-ik évét betöltötte s bír a törvényben meghatározott vagyoni cenzussal. A főrendiház tagjaira nézve a vagyoni cenzus évi óooo korona földadó fizetésében volt megállapítva, ezt a felsőházról szóló törvény évi 2000 pengőre szállította le s ebbe beszámít a házadó is. Ezen felül kétszeresen kell annak az adóját számítani, akinek doktori, bírói, ügyvédi, az 1901 máj. 12-ik napja előtt szerzett mérnöki oklevele van, vagy aki a magyar tudományos akadémia tagja. Az első választásra szóló névjegyzéket a törvény rendelkezése szerint a kir. közigazgatási bíróság elnöke állította össze s ebbe a névjegyzékbe 187 főnemes iratkozott be, még pedig 4 herceg, 145 gróf és 38 báró. Az 1885. évi reform előtt a főrendiházban 700-on felül volt a született főrendek száma. A magas cenzusos reform után is, az 1918-ban még a főrendiház 348 tagja közül 263 tartozott a főnemességhez, tehát az összes tagok 3/4 része. Ma pedig a felsőházban az összes főnemesek száma következőleg alakult ki: A külön választói kollégium által választott tagok száma 38. Ezen kívül a főnemességhez tartoznak 4 főherceg, 2 római katholikus püspök, 2 protestáns főgondnok, 4 zászlór úr, illetve koronaőr, 1 bíró, 4 törvényhatósági, 1 kamarai, 1 egyetemi