Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Dr. Tomcsányi Móric: Magyar közjog. Alkotmányjog [könyvismertetés]

IRODALOM. 55 jogokban is uralkodó, az angolszász jogokban csupán egyik részleges alkalmazása egy általános jog<uigalló elvnek, mely az angol és az amerikai judikaturában mindenkor különösképpen érvényesült s melynek jelentősége a gazdasági viszonyok bonyolódásával nőttön-nő s ez az, hogy senki sem helyezkednetik szembe azokkal a következtetésekkel, melyeket az\ ő tulajdon tényei keltettek fel másban. Ennek az elvnek a gyakorlati megvalósulására nézve 1. különösen George Spencer Bower: The Law rclating to Estoppel by representation, London 1923. Jegygyűrű visszaadására való kötelezettség. Az eljegyzés felbomlásából eredő kártérítési perben alperes viszontkeresetileg követelte az általa a felperesnek adott jegygyűrű visszaszolgáltatását. A jury úgy találta, hogy az eljegyzést az alperes jogos ok nélkül bontotta fel; ezen az alapon a bíróság kimondta, hogy felperes a gyűrűt megtarthatja. (Harvard Law Revieu , 1926 novemberi szám.) Oly esetben, midőn az eljegyzés a megajándékozott fél vétkéből bomlik fel, a magyar ht. 3. i;-ának megfelelő szabály áll az amerikai jog szerint is. A jegyesség megszűnésének egyéb eseteiben az amerikai bíróságok különbséget tesznek a megajándékozott személyét kizárólag illető és a mindkét fél előnyére vagy használatára szolgáló ajándékok között. Az utóbbiak — így pl. a háztartáshoz szükséges tárgyak bevásárlására adott pénz (lásd Williston : Contracts [1920. 1544. §) — a «causa data causa non secuta» általános kötelmi jogi szabálya alapján elvileg visszakövetelhetők ; az előbbiekre •— aminőnek tekinti a gyakorlat a jegygyűrűt is általában a vissza-nem-követelhetés szabálya áll. Jóváhagyás konkludens tény által. Az álképviselő által kötött ügylet alapján történt teljesítést az, kinek nevében az álképviselő az ügyletet kötötte, fenntartás nélkül elfogadta. Ezen konkludens ténye alapján, melyben bízva, az álképviselővel jóhiszeműen szerződött harmadik személy joggal tekinthette őt az ügylethez hozzájárultnak, a bíróság kimondotta, hogy -a teljesítést tiltakozás nélkül elfogadó fél nem tagadhatja a képviseleti viszony valóságos fennforgását'). (Kanadai eset (Montreal, 1925 dec. 12.J; közli a Revue Trimestrielle de droit civil, 102') április júniusi szám.) .A^ Dr. Tomcsányi Móric: Magyar közjog. Alkotmányjog. Bpest, 1926. 3115 1. Kiadta a kir. m. Egyetemi Nyomda. A jeles szerző, a budapesti egyetem rendes tanára, megírta egy-egy kötetben az alkotmányjogot és a közigazgatási jogot, mint az egyetemes magyar közjog két főrészét. Előbbit, a bevett nomenklatúrára tekintettel, fenti kettős címmel jelezte. Terjedelem, tónus, tárgyalási mód első pillantásra mutatják, hogy egyetemi tankönyvről van szó. A cél: hogy a jogászifjúságnak első oktatást adjon a tantárgyban. Laikusok is megismerkedhetnek a tárggyal a könyvből. Es miután az utolsó "évtized a legnag)obb felfordulást talán épp közjogunkban okozta, annak is hasznára lehet ez az új feldolgozás, aki régebben végezte tanulmányait és azóta összefoglaló képet nem kapott, csak az egyes változásokat olvasta időnként. A tankönyvjelleg túlnyomórészt már determinálja a munkát, amellyel szemben tehát nem volna helyénvaló olyatén kérdésekkel jönni, hogy általában miért írnak professzoraink oly kevés könyvet, amely nem egyetemi tankönyv r és viszont egyesek közülük, kiválók is. miért éppen tankönwet nem írnak } Közli : Dr. Fürsl László. IRODALOM.