Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Az engedményes és kezes helyzete a valorizáció szempontjából

JOGGYAKORLAT. 49 mással anyagi halmazatban áll. Már pedig az erőszakos nemi közösülésnek nem tényálladéki eleme a nő megszerzése, viszont a kerítésnek nem eleme, hogy a közösülésnél erőszak alkalmaztassák és annál kevésbbé eleme az, hogy a kerítő az ilyen közösülés végrehajtásánál segítő tevékenységgel közreműködjék. E két büntetendő cselekmény mindenikének tehát olyan tényálladéki elemei vannak, amelyeket a törvény a másik cselekmény létrejöttéhez nem kíván meg, amelyeket épp ezért egyik bűncselekmény megbüntetésével kellően megtorolni nem is lehetne. Ennélfogva, és mert a törvény a két bűncselekményt törvényes egységbe nem foglalta, anyagi halmazat forog fenn. 1926 szept. 21. B. 351/926. Kerítésnél a reábírás fogalma 'vBn. 44. §) : az akaratelhatározás rögtönös és kizárólagos befolyásolása nem szükséges. Nyereségvágy. 1. Annak megítélése, hogy valamely kijelentés vagy igéret tvny. 44. i;-ában meghatározott reábírás fogalmát kimeríti-e, jogkérdés. II. A Bn. 44. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetési cselekedete abban áll, hogy valaki tisztességes nőt szándékosan reábírjon, hogy bordélyházba vagy hasonló intézetbe lépjen, azt azonban, hogy a nő elhatározása nyomban létrejöjjön, a törvény nem kívánja meg, elegendő annak megállapítása, hogy a reábírás és a belépés közötti okozati összefüggés meglegyen, ami a jelen esetben kétségtelen. Úgyszintén nem akadálya a bűnösség megállapításának az sem, hogy az elhatározás létrejöttéhez esetleg másoknak biztat;';sa is hozzájárult. III. Nyereségvágy nyilvánvaló, ha a megszerzés a házastárs bordélyháza számára történt. 1926 szept. 57. B. I. 7308/925. 2jp. §. A hivatalból üldözendő erőszakos nemi közösülés. A vádlott a sértett anyjával ágyasságban és kö^ös háztartásban élt és ennek a közös háztartásnak a sértett is tagja volt. Ebből következik, hogy a sértett — különös tekintettel az ő kiskorúságára is — nemcsak anyjának, hanem vádlottnak is, mint a házastárs fejének a gondozása és felügyelete alatt állott. Minthogy pedig a Btk. 259. Í5 3. pontja és a Btk. 23 í. § 2. pontja szerint ilyen esetben a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg, ennélfogva a kir. ítélőtábla tévedett a törvény alkalmazásában, midőn a vádlottat a vád alól magánindítvány hiánya miatt a Pp. 526. £ 4. pontja alapján felmentette. 1926 május 26. B. II. 6954/926. jjo. és §. Házasfelek köpött; magánjogi tévedés befolyása. Jogtalanság hiánya. I. A való tényállás szerint ugyanis a bűncselekmények elkövetése idején a sértett és - a vádlott között a házasság jogilag még fennállott: a ház, amelyben laktak, a vádlott telekkönyvi tulajdona volt. a vádlott a sértett által lakott szobát azért nyittatta fel, mert a saját maga által lakott szobából másként nem tudott kiköltözni és a férje szobájában lévő bútorait nem tudta elvinni. Ilyen körülmények között a vádlott behatolása a sértett, vagyis férje által lakott szobába - amely a vádlott szobája felől azelőtt is nyitható volt jogtalannak nem tekinthető ; ezen kellék hiányában pedig a magánlaksértés bűntettét megállapítani nem lehet. II. A lopás bűntettének vádjára nézve bebizonyítottnak vett tényállás szerint a két sertést a sértett a házasélet tényleges fennállása alatt vásárolta, az együttélés megszakadása után a sértett a vádlott távolléte alatt az összes élelmiszereket elhordotta a házból, azonban a feleségének, vagyis a vádlottnak és gyermekének eltartásáról nem gondoskodott. Ezek alapján a vádlott férje önző magatartásának és a közös szerzemény tudatának hatása alatt feljogosítottnak érezhette magát arra. hogy az együttélés tartama alatt szerzett sertéseket létfenntartása céljából telhasználja s eladja. Ezért a vádlott ellen a jogtalan eltulajdonítás célzata megállapítható nem lévén, az alsófokú Jogállam. XXVI. évS i. tüzet. 4