Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8-9. szám

358 BÁRÓ WLASSICS GYULA. Komarnicky ismert munkája alapján szerzőnk nemzetközi jog szempontból két kötelezettséget állapít meg: 1. Hogy a tagállamok egymás területi birtokállományát és politikai függetlenségét tiszteletben tartják («Droit de respect»), továbbá, hogy 2. egymás birtokállományát és politikai függetlenségét «külső támadások ellen» megvédik. («Droit de garantie»). Az első kötelezettség passzívjellegű, a másik kötelezettség pozitív természetű. A 10. cikkben foglalt területi garancia csakis a támadásnak Népszövetségi jogi értelemben vett esetére vonatkozik, azaz mikor valamely állam a 12. cikkben előírt feltételek (előzetes vizsgálat és moratórium) betartása nélkül visel háborút. A helyes álláspont az, hogy a 10. cikk nem alapít meg «de jure» a Népszövetség tagjai közt védelmi szövetséget (alliance) oly értelemben, hogy a szerződő felek birtokállományát minden körülmények kö%t biztosítják. Tüzetes magyarázattal találkozunk e könyvben a nekünk annyira fontos 19. cikkre nézve is. A Schücking-Wehberg kiváló okfejtése alapján áll szerzőnk, midőn előadja, hogy a 19. cikk hatályosabb érvényesülése esetleg elérhető volna a 11. cikkel való szoros összefüggése révén. A 1 1. cikk szerint ugyanis a Szövetségnek háború vagy háborúval való fenyegetés esetén kötelessége «a nemzetek békéjének fenntartására alkalmasnak és hathatósnak mutatkozó minden intézkedést megtenni*). A 11. cikk nem köti meg a Népszövetség kezét, hanem elvben minden intézkedésre felhatalmazza. Másrészt azonban a 19. cikk ugyancsak a világbékét fenyegető nemzetközi állapotoknak orvoslását célozza. Ebből a szempontból tehát a 19. cikk is a 11. cikk általános kerete alá esik és nem más, mint a 11. cikkben kimondott általános elvnek egy speciálisabb esetre vonatkozó szabályozása, mint ilyen tehát szintén a 1 1. cikk szankciója alá vonható. (Egyezően SchückingWehberg). Arra az aggodalomra, hogy a közgyűlés határozatához egy-