Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 7. szám - Utaló magatartások
344 IRODALOM. IRODALOM. Dr. Vadás^ Lajos szegedi kir. tvs^éki bűó : Magánjogunk főbb elvei és a\ új jogfejlődés. Az utolsó 17 esztendő (1911—1927) kodifikált anyagának forrásgyűjteménye egyes törvények bírói gyakorlatával. Szeged, 1927. Endrényi Lajos Nyomda és Hírlapkiadó vállalat r.-t. II. kötet. Az első kötetről az 1922 szeptember (7.) számunkban már megemlékeztünk. A most megjelent II. kötet — eltérve az eredeti tervtől — két részből áll az első rész (373. 1.) az I. kötetben még nem tárgyalt magánjogi törvényeket és rendeleteket (dologi kötelmi és örökjogokat) adja, a második részben (i<;8 1.) pedig a "Magánjogi vonatkozású joganyagot» (az Iparjogot és a Csődönkívüli kényszeregyességi jogot) állította össze a szerző, míg a kodifikált (írott) joggal szemben a kir. Kúria érvényben levő elvi határozatait a megjelenendő III. és IV. kötet fogja tartalmazni. Jobban szerettük volna, rendszertani szempontból, ha megfelelő, teljes joggyakorlatot mindig és teljesen a hiteles anyag mellett találtuk volna, miként például 4420/1918, M. E. sz. rendelet (ingatlan elidegenítése jogügyletre vonatkozó okirati kényszer) a kamattörvények, az állatforgalmi szavatűsság, nyugdíjvalorizációnál az összegyűjtött gyakorlatot meg is találjuk. Úgy a gyakorlati jogász, mint a jogtanuló szempontjából ez az összefoglalás kívánatosabb, mint külön tárgyalni az írott és külön a szokásjogot, de az áttekinthetőség kárára is van más rendszer. Kár volt e tekintetben eltérni az I. kötet bevált rendszerétől és nem az ott szándékolt terv szerint dolgozni fel az anyagot. Dicsérendő újítása a II. kötetnek, hogy az egyes fontosabb szakaszok (törvényszakaszok) mellett megtaláljuk a miniszteri indokolást és utalást a végrehajtási utasításokra, életbeléptető vagy a kereteket kitöltő miniszteriális rendeleteket. A szerző e kötet összeállításával is nagy és lelkiismeretes munkát végzett, amit különösen akkor fogunk teljes mértékben értékelhetni, ha a teljes munkát forgatva útbaigazítást, vezérfonalat nyerünk a mai, kissé kaotikusan jelentkező magánjogi anyagban. Ezen kötet élén is megtaláljuk a bő tartalomjegyzéket; mindkét rész végén pedig a bőséges tárgymutató. Iparjog c. rész elején a fontosabb rendeletek kronologikus felsorolása is fokozza e kötet használhatóságát, amely nem jelent csalódást várakozásunkkal szemben. Dr. Bányász Jenő kamarai titkár: A tisztességtelen verseny. A juryk és választott bíróságok gyakorlata. Budapest. 1927. Kiadja az Iparjogvédelmi egyesület. Gondosan, áttekinthetően, valósággal didaktikailag összefoglak gyűjteménye e könyvecske azoknak az elveknek és gyakorlatnak, melyeket a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara juryje és választott bírósága a tisztességtelen versenyre vonatkozó ügyekben eddig magáévá tett az 1923 : V. tc. életbeléptetése óta. Annál hasznosabb e kis mű, mert bíróságaink állandóan kikérik — hisz kötelesek is kikérni - - a kamarák véleményét és e dolog természete szerint, legtöbb esetben a Budapesti .Kereskedelmi és Iparkamaráét. Ilyképpen a mű bíróságaink irányítására is szolgál. Szerző a törvény egyes intézkedéseinek körébe csoportosítja az eseteket, ezen kereten belül az egyes fejezetek — bárha inkább csak jogeseteket tartalmaznak sorozatszerűen, mintegy folytatólagosan és rendszeresen előadott ismertetése és magyarázata a törvényszövegnek. A jogásznak éppoly folyamatos olvasmánya lehet ezen jogesetgyüjtemény, mint a laikus-