Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

JOGGYAKORLAT. 3 39 a rádió gazdaságilag a telefonnal helyezhető egy sorba, mert a telefon a forgalomban nélkülözhetetlen segédeszköz, míg a rádió mai fejlettségében elsősorban szórakozás céljaira szolgáló berendezés, s ha rajta adnak is le gazdasági szempontból jelentős híreket (tőzsdei jelentések stb.), jelentősége közel sem jár a telefonéhoz. 2. Ha nincs kifejezett vagy hallgatólagos szerződési szabályozás s a forgalmi tisztesség sem ad irányadást, a s\er\ödési cél dönt: vájjon az ügylet célja a Treu und Glauben figyelembevételével megengedi-e a bérlő követelésének teljesítését ? A szerződés célja kétségtelenül a meghiúsulás veszélyének néz elébe, ha a használat folytán az ingatlan megsérül vagy megsemmisül. A tetőantenna felállítása a tető megsérülésének, sőt a szakértők által meg nem cáfolt villámveszély folytán az épület megsemmisülésének lehetőségét idézi fel. Ilyképpen a szeiződési cél szempontjából nézve az az eredmény, hogy itt a bérlő kényelmi érdekével szemben a bérbeadó-tulajdonosnak a saját dolgával való rendelkezési joga áll szemben 3. A tetőantenna felállítása megnehezíti a tetőjavítási munkálatokat, rontja a\ épület esztétikai összhatását s végül 4. ha a keresetnek helyt adna a bíróság, más bérlők is hasonló igényekkel léphetnének fel, ami kiegyenlíthetetlen összeütközésekre vezetne a bérlőtársak között. A Reichsgericht ezek után még megjegyzi, hogy amennyiben a fellebbezési bíróság mégis úgy találná, hogy a keresetnek helyt kell adni, akkor az ítéletének indokolásában kiemelt azon szempontoknak, hogy aj az antenna felszerelése a ház külső képének sérelme nélkül történjék, b) a tetőjavítási munkák lehetővé tételéről gondoskodni kell, cj az antenna a szükséghez képest időnként eltávolítható legyen, d) a bérbeadó végleg eltávolíthassa az antennát, ha azt a technika haladása szükségtelenné teszi, e) más bérlőknek is meg kell engedni az antenna használatát, a fellebbezési bíróság újból meghozandó ítéletének rendelkező részében adjon kifejezést. (Deutsche Júristen-Zeitung, 1927 május 1., azonos döntés: Juristische Blátter, 1927 június 4.) Nálunk e kérdést eldöntötte a rádió szabályozására kiadott miniszteri rendelet, mely bizonyos kikötésekkel — jogot adott a bérlőnek az antenna felállítására. 2. Az állam felelőssége egyetemi tanár által előadás közben okozott kárért. Egy német egyetemen a kémia professzora tetranitmethannal kísérletezett a hallgatóság előtt. Kísérletezés közben a tanár gondatlansága folytán robbanás történt, amelynek következtében a hallgatók közül többen életüket vesztették, mások megsebesültek. Az utóbbiak egyike az államkincstart perelte kártérítésért. A végső fokon döntő Reichsgericht kimondotta, hogy az államnak a birodalmi alkotmány 131. articulusában megállapított felelőssége hivatalnokainak és közegeinek a közhatalom gyakorlása közben elkövetett tiltott cselekményeiért nem csupán az állami kényszerhatalom, az impérium gyakorlása közben előállott esetekre terjed ki, hanem az idevonatkozó szabály alkalmazást nyer az állam gondozó tevékenységének (staatliche Fürsorge) körében is s így az állam nem háríthatja el magától a felelősséget azzal, hogy a-tanításnak az állam felségjogaihoz semmi köze sincsen. (Juristische Wochenschrift, 1927 szeptember 5.) 3. A művészeti alkotás fogalmához- A Reichsgericht a művészeti alkotások védelméről alkotott törvényt oly müvekre is alkalmazza, melyek az esztétikai hatás felkeltésén kívül egyéb pl. üzleti reklám- vagy más praktikus célokat is szolgálnak. így megállapította a művészi tulajdon sérelmét árjegyzék-borítólap illusztrációjának utánrajzolása esetén. Ugyanebben a határozatában más irányban is tágítja a Reichsgericht a művészi alkotások védelmi körét, midőn megállapítja, hogy ennek a védelemnek nem fel-