Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

UTALÓ MAGATARTÁSOK. }2I ptk. 818. § 3. bek., 819. § 1. bek., magyar ptk. jav. bsz. 1512 § 3. bek., MM- § 1. bek.)1 A dologi jog intézményei körében az elv egészen sajátos szerepet visz. Ezeket az intézményeket a jogrendszerek fejlődésének kezdetlegesebb szakaiban nagy merevség, a külső formákhoz való tapadás jellemzi, aminek következtében a formátlan magatartások figyelemben alig részesülhetnek. A felek külső magatartásainak joghatásokkal való felruházását a növekvő forgalom kényszerítette ki. Ennek az igényei léptették a római «ubi rem meam invenio, ibi eam vindico» individualisztikus elve helyébe a germán jog «Treu und Glauben»-jét, melyben a szociális gondolat nyert kifejezést. A korlátlanul (a forgalom érdekeire való tekintet nélkül) védett dologi jogok rendszere az alanyi jogok stabilitásának kedvezett, ezzel szemben a «Treu und Glauben» gondolatkörében felfogott dologjogi intézmények az alanyi jogok mobilitását jelentették. Ennek a mobilitásnak a következménye, hogy a jogok átszállásához, a dologi jogváltozáshoz a jogosult utaló magatartásai elegendők. Ha a tulajdonos vagy egyéb dologi jog jogosultja oly magatartást tanúsít, melyből harmadik jóhiszemű személyek észszerűen következtethetnek arra, hogy a kérdéses jog valamely más személyt illet s ezen következtetésük alapján az utóbbitól a szóbanforgó jogot ellenértékért megszerzik, akkor a dologi ügyletnek az átruházó jogának hiányában rejlő érvénytelensége orvoslódik s a dologi jogosultság a a jóhiszemű harmadikra száll. De a modern jogfejlődés ezen a ponton sem állott meg ; a forgalom szempontjainak figyelembevételében a törvényhozások még messzebb mentek s a folyamat tetőződött a mai állapotban, midőn a legtöbb jogrendszerben a nemjogosult által való birtoklás puszta ténye érvényessé teszi a birtokostól történt jóhiszemű, visszterhes szerzést. (A birtokot persze indiciumok helyettesíthetik: tkvi tulajdon, jelzálogokirat, követelés a kiadásra stb.) Néhány példa a családi és örökösödési jog köréből : a) Bírói gyakorlatunk szerint a végrendelet elfogadása a háztartás által utóbbinak törvényes örökösödési és házassági vagyonjogi igényeit megszünteti.2 bj Az örökösödési jog, a kötelesrész iránti követelés, a tartásdíj iránti igények elenyésznek a jogosult perlési késedelmében rejlő utaló magatartás folytán.3 c) Távolabbról idevonható az örökség hallgatólagos elfogadása, melynél szintén nincsen kifejezett, rendelkező akaratnyilatkozat, hanem a jogvesztő hatás az öröklésre jogosultnak hallgatólagos utalásához fűződik stb. 1 V. ö. Kúria P. VI. 5062/1925.: A károsultaknak oly kijelentése, mely szerint neki a kártevővel szemben a kártétellel kapcsolatban követelése nincsen — jogügyleti szándék híján a kárigényt meg nem szünteti. 2 Pl. a kir. Kúriának P. I. 552/1922. sz. ítéletét (Jogt. Közi. LVII. évf. 184. old.' 3 Mj. Dtár X. 61., 62., 65. III. $., V. 8., IX. 500., X. 148.