Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Perjogi bizomány

PERJOGI BIZOMÁNY. 313 ben lépnek fel, tekintélyes irodalmi nézettel ^Kovács, Stein) ellentétben mégsem tekinthetem őket peres félnek; mert dogmatikai torzításnak kell neveznem azt a szóhasználatot, amely a most említetteket «saját nevükben» jogosítottaknak nevezi, holott az érvényesített jognak, jogi érdeknek, az általános jogtan eddigi tanítása szerint sohasem voltak alanyai, hanem a jog valódi alanyainak pusztán törvény által kijelölt perbeli képviselői. A perjog elveivel ellentétes tehát az a nyilatkozat, amely arra ad felhatalmazást a harmadiknak, hogy utóbbi, a reá át nem ruházott jogot a saját nevében érvényesítse. A magánjogi szabályok megengedik ugyan azt, hogy valaki — a bizományos — a saját nevében, másnak számlájára jogot szerezzen vagy kötelezettséget vállaljon. A megszerzett jog vagy elvállalt kötelezettség közvetlen alanya azonban ebben az esetben a bizományos lesz. De az ilyképpen megszerzett jogot is egyes vonatkozásoktól eltekintve, csak a közvetlen jogszerzők vagy azok érvényesíthetik, akikre a jog jogszerűen átszállott. A másnak nevében megszerzett jogot azonban saját nevében gyakorolni fogalmi lehetetlenség mindaddig, míg a jog, a jogalany a képviselet mai fogalmait meg nem változtatjuk. Ezekre tekintettel helyeseljük a kir. Kúria újabbi állásfoglalását, amellyel eltért korábbi ellentétes határozatától (Polg. T. Jog Tára VI. 88.) és a követelés átruházása nélkül, a követelés behajtására szóló bizományi megbízástól a jogi hatályt megtagadta. (V. ö. Kovács M.: Kommentár II. kiad. 244 lap, Katona Gábor: Polgári Jog. 1926. 6., 7., 8. sz.) A m. kir. Kúria ítélete a következő: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok. A felperes által érvényesített készpénzkövetelésekre vonatkozólag a fellebbezési bíróság a kötelezvények tartalma alapján helyesen állapította meg, hogy a jelzett követelések nem a felperesnek, hanem férjének K. ügyvédnek a követelései. Jogszabályba ütközik azonban az a döntése, amely szerint a felperest felhatalmazottnak tekintette arra hogy az ezekre vonatkozó kereseti jogot a saját nevében érvényesítse. A felperesnek ugyanis nincs meg a kellő perbeli legimitációja. Ehhez a követelés engedményezése szükséges. Ilyent azonban a felperes által csatolt közjegyzői okirat nem tartalmaz. Ebben az okiratban K. ügyvéd felhatalmazza a feleségét, a felperest arra, hogy a perbeli követeléseket «a maga részére, Jogállam. XXVI. évf. 7. füzet 22